Szücs György és Kovács Ádám az alkotásokról beszél
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Rendhagyó esemény adott lehetőséget Sepsiszentgyörgyön a művészet iránt érdeklődőknek, hogy betekintést nyerjenek a műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába. Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) pénteki rendezvénye sokakat vonzott akár távolabbi városokból is, ami nem csoda, hiszen a magyarországi meghívottak előadása, illetve tárlatvezetése még a művészet világában kevésbé jártasak és a szakmabeliek számára is kuriózum volt.
2023. február 11., 15:062023. február 11., 15:06
2023. február 11., 15:372023. február 11., 15:37
Bár az erdélyi városok, önkormányzatok vagy civil szervezetek többsége hangsúlyosan foglalkozik a képzőművészettel – kiállításokat szervez, múzeumokat, képtárakat tart fenn –, térségünkben még gyerekcipőben járnak a magángalériák. Annak ellenére, hogy a műkereskedelem nálunk is virágzik, mivel folyamatai csendben, a háttérben zajlanak, az átlagember nehezen nyer betekintést ebbe a világba. Az EMŰK rendhagyó előadása, hatkezes tárlatvezetése, valamint Avantgárd és szürrealizmus című kiállítása ezt a hiányt igyekezett pótolni, és egyúttal bevezetést jelentett az erdélyi modern és kortárs művészet világába.
Kishonthy Zsolt művészettörténész előadásával kezdődött a rendezvény, a miskolci galériatulajdonos a Mattis Teutsch János-hamisítványokna a műkereskedelemben való feltűnéséről tartott bemutatót. Bevezetésként felidézte, hogy a MissionArt galéria – melyet társával 32 éve alapítottak – kiállításai, kiadványai, illetve kereskedelmi tevékenysége által nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar piac felfedezze a nagybányai művésztelep feledésbe merülő alkotóit, illetve hogy a nemzetközi piac (újra)felfedezze Mattis Teutsch János munkáit.
Ez a népszerűség az oka annak is, hogy munkáit egyre többen, egyre gyakrabban hamisítják.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A galérialapító a hamisítványok kapcsán elmondta, hogy munkájuk külön szelete ezek összegyűjtése, tanulmányozása, hiszen nagyon sokat tanulnak a csalók próbálkozásaiból is. A hamisítványokat általában az online térben próbálják értékesíteni, legyen szó például a nemzetközi Ebay portálról vagy a magyar Jófogás oldalról. A bemutató megannyi fotót tartalmazott az avantgárd alkotóhoz köthető hamisítványokról, melyeknek viszonylag kis része volt egy-egy konkrét alkotás másolata, általában „új”, addig ismeretlen műveket igyekeznek kreálni a csalók.
Az is megesik, hogy a színárnyalatok, a formák szembetűnően eltérőek a Mattis Teutschnál megszokottakhoz képest. Azt is kiemelte, különösen népszerű, hogy olyan képeket próbálnak eladni, amelyek az alkotó Érzetek című, 1919-1920 körüli sorozatába illeszkedhetnének – mivel ez most az egyik legkelendőbb sorozata a piacon. Szobrok tekintetében nevetséges idétlen hamisítványokra is mutatott példát, melyek esetében épp csak az M. T. szignó utalt arra, hogy mit is akarhatott a „szerző”.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az érdekes előadást rendhagyó tárlatvezetés követte az EMŰK február 25-ig látogatható kiállításán, amely a Kovács Ádám műgyűjtő tulajdonában lévő alkotásokból vonultat fel körülbelül 150 munkát. Az egyik tárlatvesztő maga Kovács Ádám volt, aki több alkotás kapcsán elmesélte, milyen kalandos, kanyargós úton került a tulajdonába. Beszélgetőpartnerei Szücs György és Kishonthy Zsolt művészettörténészek voltak.
egy-egy külön alkotót kiemelve, elhelyezve őt a nemzetközi művészet színterén.
A budapesti Kovács Ádám gyűjteményének anyagából nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
A budapesti vállalkozó impozáns gyűjteménye nem csak olyan, ma már „klasszikusnak” számító alkotók munkáit tartalmazza, mint a nagybányai festőiskola tagjai vagy a kolozsvári szürrealizmus képviselői (a 1960-80-as évekből), hanem kortárs művészek munkái is szerepelnek benne, így például a kolozsvári Ecsetgyárhoz kapcsolódó alkotók képei is. A decemberben megnyílt kiállítás jól összeválogatott látlelete a modern és kortárs erdélyi művészetnek, a tárlatvezetés hátteret, keretet és távlatokat adott az alkotásoknak.
Kishonthy Zsolt hamisítványokat mutat
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A budapesti Kovács Ádám gyűjteményének anyagából nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!