Kevesebb, de pergőbb műsort kínálnak a határon túli nézőknek
A jelenlegi heti 330 perces műsoridőt 168 percre csökkentve megszüntetni készül az eddigi hét, határon túli nézőknek szánt műsort a Magyar Televízió. A tervek szerint ősztől egyetlen 22–24 perces, napi rendszerességgel sugárzott műsor igyekszik majd pótolni a hiányt. A küszöbönálló intézkedés kérdésessé teszi a határon túli műsorok szerkesztőségének, illetve az eddigi műsorokat túlnyomórészt biztosító határon túli produkciós csapatok nak a létjogosultságát, és súlyos egzisztenciális kérdéseket vet fel. Kozma Huba, az MTV kuratóriumának alelnöke ma igyekszik jobb belátásra bírni Rudi Zoltánt, az MTV Rt. elnökét.
A határon túliaknak szánt műsorok, illetve szerkesztőség jövője a tét abban az ádáz harcban, amely ezekben a napokban zajlik a Magyar Televízió Rt.-ben. A Krónika információi szerint az eddigi hét, részben vagy egészben határon túliak által készített, illetve nekik szánt műsor – Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben – az ősztől érvénybe lépő műsorrácsban már nem kap helyet. A tervek szerint egyetlen 22–24 perces, egyelőre „keresztség” előtt álló műsor igyekszik majd pótolni az így támadt űrt. A műsor naponta, romániai idő szerint 6.20-kor jelentkezne az MTV mindkét csatornáján, hétfőtől péntekig pedig déli 12 órától az m2-n ismételnék meg. A készülő műsorterv alapján az eddigi heti 330 perces műsoridő 168 percre csökken, ami egyszerre teszi kérdésessé a Határon Túli Műsorok Szerkesztőségének, illetve az eddigi műsorokat legalább 70 százalékban biztosító határon túli produkciós csapatok létjogosultságát. A tervezet pénzügyi kereteit, költségvetését ma tárgyalják Budapesten.
A kuratórium nem adja fel Lapunk úgy tudja, hogy míg e napi rendszerességgel jelentkező műsor ügyét többé-kevésbé befejezettnek kénytelenek tekinteni az érdekeltek, további heti két, egyenként 50 perces magazinműsorért elkeseredett lobbizás zajlik. Ez utóbbi célkitűzést ugyan nem erősítette meg Kozma Huba, a Magyar Televízió kuratóriumának alelnöke, azt azonban igen, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak Rudi Zoltán MTV-elnök meggyőzése érdekében. „Bár nincs beleszólásunk a televíziós műsorstruktúra kialakításába, természetesen nem hallgatjuk el, hogy nem értünk egyet a tervezett változtatásokkal – jelentette ki a Krónikának Kozma Huba. – Korábban is szóvá tettük a határon túliaknak szánt, általában a kisebbségi műsorokkal szembeni mostoha bánásmódot, annál is inkább, mivel az alkotmány és a közműsor-szolgáltatási szabályzat is kötelezi az MTV-t hasonló műsorok gyártására.” Az alelnök a Czeglédi László kuratóriumi elnökkel való egyeztetés után ma tárgyal az MTV elnökével, s bízik benne, hogy nem eredménytelenül. „Bár előre tudom, hogy a pénzhiányra hivatkozik, azért más szempontokat is figyelembe kell venni.” Rudi Zoltánt, az MTV Rt. elnökét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült megszólaltatnunk.
Erdélyi szakemberek parlagon „Ha igaz a közmondás, miszerint jobb félni, mint megijedni, akkor mi most kezdünk félni” – értékelte a helyzetet a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila, aki jelezte, hogy szakmai berkekben Erdély-szerte bizonytalanságot váltott ki az MTV átszervezési szándéka. Az évek óta csak a „királyi” tévének dolgozó Zsigmond szerint valamennyi, anyaországon kívüli kollégáját igen érzékenyen érintené, ha az intézmény csökkentené a műsorok számát, illetve időtartamát. Zsigmond szerint az eltelt 12–13 évben Erdélyben olyan televíziós szakembergárda, illetve műhelyek alakultak ki, amelyek nemzetközi mércével is értékelhető anyagokat gyártanak. „Ha viszont beszűkülnek a lehetőségek, sok erdélyi televíziós kénytelen lesz majd szakmát váltani” – állítja Zsigmond Attila. Egy neve mellőzését kérő erdélyi televíziós szakember úgy véli: mintha a Magyar Televízióba is begyűrűzne a határon túli magyarságot mellőzni szándékozó anyaországi rossz hangulat. Ráadásul a közszolgálati intézmény vezetőségének jelenlegi álláspontja ellentmondásosnak tekinthető, hiszen egy nemrég Kárpátalján rendezett szakmai értekezleten még a határon túli műsorok erősítésének és bővítésének szükségességéről esett szó. A sepsiszentgyörgyi Somogyi Csaba operatőr és Bartók Emese riporter több mint három éve külföldre, kizárólag az MTV-nek gyárt tudósításokat, riportokat. „Kettős problémával szembesülünk. Egyfelől vagyunk mi, akik a műsoridő zsugorodása, egyes műsorok megszüntetése következtében kilátástalan helyzetbe kerülhetünk. Ennél is fontosabb és aggasztóbb azonban, hogy az eddigi heti 330 percről 168 percre zsugorodó műsoridőben mit kap majd a határon túli magyar néző” – fogalmazott a Krónikának Somogyi Csaba. Szerinte a határon túli magyar nézőknek is köszönhető, hogy az MTV romániai nézettsége javult, mivel a határon túli magyarság viszontlátja magát a képernyőn. Az őt közvetlenül foglalkoztató kérdések és események azonban a jelek szerint egyre inkább kiszorulnak a műsorból. Benkő Levente, Csinta Samu
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!