Mozipótló századeleji képek

A március 28-áig megtekinthető tárlat fotó- és technikatörténeti szempontból is fontos: régiónkban nem készültek ilyen technikával fényképek, legalábbis egy sem maradt fenn” – emelte ki Gyarmati Zsolt a kiállítás jelentőségét. Mint elmondta, a fotográfia valójában két, egymástól kissé eltérő képből áll, amelyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző szögből vettek fel ugyanarról a tárgyról. „A sztereofotográfiák nagy népszerűségnek örvendtek a tízes években, ugyanis a térhatás révén a néző a helyszínen érezhette magát, akkoriban ezek pótolták a mozit” – magyarázta Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa.
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor magángyűjteményének 110 képből álló leglátványosabb, érdekesebb felvételeit tematikusan csoportosították. Térben láthatjuk a világháború képeit, az első bűnügyi helyszíni fényképet, melyen az öngyilkos gróf Teleki László holtteste látható. A „piroslámpás” sarokban aktokat állítottak ki, melyeket abban az időben katalógusból rendelhettek meg az urak diszkréten, postán keresztül. „Amióta van fényképezés, azóta érdeklik a férfiakat a nőket ábrázoló fotók. A térhatású képek különösen nagy népszerűségnek örvendtek, hiszen ezeken a domborulatok is jól láthatók” – mondta Bognár Katalin. A képek mellé a korabeli újsághirdetést is mellékelik a szervezők, melyben „rendkívül érdekes panorámát”, „pikáns” képeket kínáltak „csak urak részére”, csupán 3,50 koronáért, „diszkrét egyedárusításban”.
A világutazás-sorozat Magyarországról indulva Erdély több városába kalauzolja el a látogatót: többek között Kolozsvárra, az akkor épülő, Hunyadi téri színház (a jelenlegi Kolozsvári Nemzeti Színház) elé, valamint Európa és a világ sok országának nagyvárosaiba Hopp Ferenc világutazó és mások képein keresztül. Régebben a képeket egy speciális szerkezetben, a sztereoszkópban nézegették, amelyben a képpár egyetlen térhatású képpé olvadt össze a néző tudatában. A digitális képfeldolgozás és az anagliftechnika segítségével a tárlat látogatói a sztereonéző-készülék nélkül is térhatásúként érzékelik a felvételeket. Az anagliftechnika már több mint száz éve ismert: a jobb és a bal szem helyzetének megfelelően felvett két képet kiegészítő színekkel (pirossal és kékkel) másolják egymásra. Az így kapott képet a kétszínű szemüveg segítségével, a kiegészítő színek hatásmechanizmusának köszönhetően az emberi agy térben érzékeli.
A vándorkiállítás következő állomása áprilisban Székelyudvarhely, majd Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják. Mindenütt körülbelül egy hónapig tekinthető meg.