Hirdetés

Mozart örök titka

Beszélgetés Terényi Ede kolozsvári zeneszerzővel

2006. január 27., 00:002006. január 27., 00:00

Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulóját ünnepli pénteken a világ. A zenetörténet egyik legnagyobb egyéniségéről, életművéről és szellemiségéről a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Erkel Ferenc-díjas tanárával, Terényi Ede zeneszerzővel beszélgettünk.

– Mit jelent Mozart a ma emberének?
– Mozartot mindenütt ismerik. Művei olyan fantasztikus lelki és szellemi táplálékot jelentenek, amely meghatározza az emberiség létét. A zene az a megfoghatatlan művészet, amely absztrakt és kézzelfogható egyaránt. Mozart ezt a kettősséget csodálatosan tudta ötvözni: a fizikai létét – amely hangzásokban, lemezeken ölt testet – és a szellemi létét. 35 éves pályafutása alatt annyi zeneművet írt, mint mások 60–70 év alatt. A mai zeneszerzésben meg sem közelítjük azt a mennyiséget, amenynyit ő írt. Mozartnak állandó kapcsolata volt azzal a kozmikus kódrendszerrel, amelyet a zenének nevezünk. Majdnem minden zeneszerző újraírja, javítja dallamait, kivéve Bachot és Mozartot. Divattá vált, hogy a szerzők nehezen komponálnak – az ő lelkéből, tudatából viszont a zeneírás gyönyörűen áradt: minden hónapban írt egy-két művet, néha többet is. Még jó néhány termékeny zeneszerző akad a zenetörténetben, de nála szinte minden leírt hangnak gyémánt értéke van. Amit tőle hallunk, az mindig őszinte, mindig rögtön hat. A Mozart-művek hallgatására nem kell lélekben felkészülni – az első hangnál már magával ragad. Más zeneszerzőnél esetleg kell várni 16 ütemet, de Mozart zenéje azonnal él és hat. Ennek a titka örökre rejtély marad. Az emberiség a Mozart-zene révén közvetlen kapcsolatba lépett azzal a fantasztikus világgal, amelyet most űrhajókkal, űrszondákkal és óriási teleszkópokkal figyelve próbálunk magunknak megfejteni. Mozart zenéjében az egész világegyetem össze van gyűjtve, több mint hatszáz műben. Ezt ünnepeljük a 250. születésnapján, de tulajdonképpen minden nap ünnep, amikor Mozart zenéjével találkozunk. Nincs olyan nap a világon, hogy ne hangozzék el valahol egy Mozart-mű. Mozarttal élünk, Mozart révén vagyunk.
– A Mozart-év hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé ismert művei is népszerűbbé váljanak?
– Ehhez nem 24 órás ünnep kéne, hanem 24 hónapos – és még ennyi sem volna elég, hogy az öszszes művét megismerjük. Jelenleg már a teljes Mozart-életmű megvásárolható. Kiadták az összes szimfóniáját, versenyműveit és operáit. Nem sokat késik már az az idő, amikor – a számítógépes technika jóvoltából – egy-két lemezen mind a hatszáz Mozart-mű hallható lesz. Már nincsenek felfedezésre váró művei, de vannak olyanok, amelyekhez nekünk kell eljutnunk. Mozart zenéjéhez kell egy rádiókészülék a lélekben, amely a 20. század végére egyre rosszabbul kezdett működni, és még mindig nem tért magához. És ki tudja, mikor fog magához térni...
– Milyen arányban szerepeltek a Mozart-művek a hazai filharmóniák műsorán a rendszerváltás előtt, illetve napjainkban?
– Erről statisztikai kimutatás nincs, de nem is a mennyiség a mérvadó. Az a meghatározó, hogy milyen lélekkel tálaljuk föl műveit. ’89 előtt Mozart muzsikája nagyon sok sebzett léleknek nyújtott vigasztalást. Ha lemérnénk, hogy a hazai társadalomban a rendszerváltás előtt milyen óriási lelki segítséget nyújtott Mozart zenéje, akkor a mérleg serpenyője nagyon lebillenne. 1990 után lelkileg is felszabadultunk, és szabadabban is vettük a nagy művész üzeneteit. Viszont továbbra is tartotta bennünk a lelki egyensúlyt. ’89 után óriási mennyiségű CD vitte Mozartot az emberek otthonába, így megsokszorozódott a hatása. Egyszer megkérdeztem egy kiváló muzsikust, mi a véleménye Mozart zenéjéről, és így válaszolt: Mozart mindenkor, bármikor, minden mennyiségben.
– A zeneértőknek is vannak kedvencei. Önnek melyik a kedvenc Mozart-műve?
– Mozarttal sajátságos kapcsolatom van. Számomra ő az elérhetetlen tökéletességet jelenti. 2004-ben a közszolgálati rádió zenei csatornája felkért, hogy az idei Mozart-évben képviseljem egy új művel Mozartot az európai ünnepségek keretében. Írtam is egy hegedűversenyt, amelyben Mozart három arcképét idézem meg: az öt-hat éves kisfiúét, a nagyon komoly 16–18 éves átszellemült Mozart-portrét, a harmadik tételben pedig a felnőtt Mozartot, amint széles mozdulatokkal játszik a zongorán. A három Mozart-képpel a zeneszerző szellemiségébe akartam behatolni, amely magával ragad, és úgy él bennem, mintha naponta találkoznék egy jó baráttal, mintha vezetne és együtt haladnék vele, valamennyi művét szeretem.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
Hirdetés