
Fotó: leventemolnar.eu
Molnár Levente, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze is jelen volt Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, ahol a Saul fia című filmet díjazták, amelynek maga is szereplője volt. A Krónikának nyilatkozott a színművész, aki a londoni vörös szőnyegen szolidarizált a kormányellenes demonstrációkkal.
2017. február 13., 19:072017. február 13., 19:07
2017. február 13., 22:492017. február 13., 22:49
„Óriási megtiszteltetés a díj, és a királyi jelenlét miatt is szó szerint fenséges volt a gála” – mondta el a Krónikának Molnár Levente, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, aki jelen volt a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, ahol a Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó elismerést. A tavaly Oscar-díjat nyert alkotásban Molnár Levente is szerepel.
„Hatalmas kiváltságnak tekintjük már azt is, hogy a filmet a brit akadémia a legjobb idegen nyelvű film díjára jelölte olyan alkotásokkal együtt, mint például az Oscarra jelölt, nagyrészt Romániában forgatott Toni Erdmann című német–osztrák vígjáték, amelynek Ada Solomon volt a producere. Egyébként a kategória jelöltjei közül bármelyik megérdemelte volna a BAFTA-díjat, úgyhogy nagyon örülünk az elismerésnek. Maga a díjkiosztó gyönyörű volt, a legpatinásabb londoni rendezvénycsarnokban, a Royal Albert Hallban tartották, ahol igazi ünneplésnek lehettünk részesei, és ez nem kis dolog. A hajnalba nyúló többórás gálán jelen volt Vilmos herceg, a brit trón várományosa és felesége, Katalin hercegnő is” – mondta el Molnár Levente. Mint kifejtette, a ceremóniát követően a Grosvenor House Hotelben ünnepeltek egy elegáns vacsora keretében.
Romániai demonstrációk az európai filmes rendezvényeken
A londoni gálán „Rezist – ellenállok!” feliratú táblát mutatott fel a vörös szőnyegen Molnár Levente, mintegy szolidarizálva a vasárnap esti romániai demonstrációkkal, az immár tizenhárom napja utcára vonuló kormányellenes tüntetésekkel. A színművész a Facebookon közölte az erről készült fotót, bejegyzése bejárta a román sajtót is és nagy népszerűségre tett szert a közösségi oldalon, rengetegen gratuláltak neki angolul, magyarul, románul.
Kérdésünkre, hogy miért tartotta fontosnak a gálán is csatlakozni a demonstrálókhoz, Molnár Levente úgy fogalmazott, azért, mert vasárnap este épp nem lehetett jelen a kolozsvári tüntetésen, ha otthon lett volna, természetesen részt vett volna az utcai felvonuláson, ahogyan korábban is tette. „Úgy gondolom, hogy minket, színészeket sokan más bolygóról jött lényeknek képzelnek, közben meg bennünket is, engem is éppúgy érdekelnek a körülöttünk zajló történések, mint bárki mást. Kevesebb dolog fontosabb, mint a kommunikació, a civilizált, érvek mentén történő egészséges dialógus. És ez nem opcionális, hanem szinte kötelező. Amennyiben a dönteshozók döntéseiket ennek hiányában, és a politikai „játék” amúgy is tág szabályain és határain kívül hozzák meg, akkor számítaniuk kell az ehhez hasonló társadalmi megnyilvánulásokra. A mostaninak a legnagyobb szépsége, hogy egy teljesen új, 89 utáni generáció békés, ámbár utcára kényszerített véleménynyilvánítása. Bármely párt tette volna ezt és így, hasonlóan vélekednék” – mondta a színművész.
Kitért arra is, hogy a londoni gálán jelenlevők, a filmes világ képviselői közül sokan tisztában voltak, miért emeli magasba a „Rezist” feliratú táblát és mi zajlik éppen Romániában. Egyébként a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválra is beszivárogtak a kormány elleni tüntetések, a szemlén jelen lévő román filmesek \"Romanian Cinema #resist\" feliratú táblákkal jelentek meg vasárnap, többek közt Tudor Giurgiu filmrendező és Ada Solomon producer is.
Tarolt a Kaliforniai álom
A londoni BAFTA-díjak többi kategóriájában a Kaliforniai álom (La La Land) vitte el a fődíjak zömét. Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotása a Dheepan – Egy menekült története című francia filmdrámával, Pedro Almodóvar Julieta című filmjével, a Mustang című francia–német–török drámával és a Toni Erdmann című német–osztrák vígjátékkal volt versenyben az e kategóriában odaítélt BAFTA-díjért. Nemes Jeles László rövid időn belül másodszor részesült magas brit filmművészeti elismerésben: január végén a Londoni Kritikusok Köre neki ítélte a legjobb rendező díját a holokausztdrámáért.
A BAFTA-díjakat a szakma általában jó Oscar-előrejelzőnek tekinti, ám a Saul fia esetében fordított a sorrend, a film ugyanis már tavaly Oscar-díjas lett. Nemes Jeles László a BAFTA-díj átvétele után rövid beszédben mondott köszönetet Röhrig Gézának, a film főszereplőjének, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémiának, és kijelentette: a díjátadó gála is nagyszerű alkalmat nyújtott arra, hogy az alkotók ismét találkozhassanak a brit közönséggel.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!