Számos külföldi és belföldi látogató volt kíváncsi a vajdakamarási falumúzeum gazdag gyűjteményére
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Japántól Amerikáig érkeztek vendégek az elmúlt években a vajdakamarási falumúzeumba, amelyet Nagy Ferenc Norbert szakács, néptáncos hozott létre a népi kultúra iránti érdeklődése nyomán, valamint ennek megőrzése érdekében. A fiatal ötletgazda a gyűjtőmunkáról, a gyűjtemény legrégebbi darabjairól, a mezőségi kézimunkák értékéről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 28., 18:432025. szeptember 28., 18:43
A Mezőség szívében, Vajdakamaráson egy régi tornácos ház őrzi ma a falu múltját, tele kézimunkákkal, szőttesekkel és régi használati tárgyakkal. A falumúzeumot egy fiatalember, Nagy Ferenc Norbert hozta létre, aki Kolozsváron dolgozik szakácsként, de szabadidejét és energiáját arra áldozza, hogy megmentse és megmutassa mindazt, ami valaha a helyi mindennapok része volt.
Története 2012-ben kezdődött, amikor a Kolozs megyei Vajdakamaráson és Magyarpalatkán két lelkipásztor család kezdeményezésére magyar néptánccsoport alakult. Norbert is a tagok között volt, és ahogy a Krónika érdeklődésére mesélte,
Gyűjteni kezdett mindent, ami a falusi életmódhoz kapcsolódott: először a nagyszülők ládafiájából kerültek elő a régi szőttesek és kendők, majd a rokonság és a szomszédok is sorra adták oda a régi lepedőket, hímzett párnahuzatokat, viseleti darabokat. Egyre több tárgy gyűlt össze, míg végül már egy szoba sem volt elég a tárolásra.
Nagy Ferenc Norbert előbb a nagyszülőktől, majd a rokonoktól, szomszédoktól gyűjtötte össze a mezőségi kézimunkákat, tárgyakat
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
A család úgy döntött, vesznek egy régi házat a szomszédban, hogy legyen hol elhelyezni a mezőségi kincseket. Az épület romos állapotban volt, a tető beázott, az egerek beköltöztek, és sokáig senki nem törődött vele. 2020-ban, a járványidőszak alatt végre lett idő a felújításra. „Szerencsére jött a Covid – mondom így utólag –, mert kényszerszabadságra kellett mennem, így volt időm a házat rendbe hozni” – idézte fel az ötletgazda. Mint kifejtette, a faluban akadt mindenféle mesterséghez értő ember,
Néhány hónap alatt újravakolták a falakat, rendbe tették a tetőt, és a ház megőrizte tornácos jellegét. Így most két szoba és a tornác szolgál a Kolozsvártól 32 kilométerre lévő, Magyarkályán községhez tartozó falu emlékeinek otthonául.
A múzeumnak otthont adó ház a felújítás után is megőrizte tornácos jellegét
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
2023-ban a szüreti bálhoz kapcsolódva hivatalosan is megnyitották a falumúzeumot. A létrehozó szerint addig is jöttek látogatók, de innentől kezdve egyre többen keresték fel a tájházat, fényképeket készítettek,
Azóta Japántól Amerikáig érkeztek ide vendégek, és a magyarországi táncházas csoportok is gyakran útba ejtik a múzeumot, ha a környéken járnak.
Norbert örömmel oszt meg érdekes információkat a gyűjtemény mindegyik darabjáról
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Aki belép ide, nemcsak tárgyakat lát, hanem történeteket is hall – Norbert ugyanis szívesen mesél arról, melyik darab honnan került elő, hogyan készült, miért fontos. A legértékesebb darabok közé tartozik a családi Biblia, amelyet az első világháború idején elástak, hogy megőrizzék, valamint egy régi Singer varrógép.
A gyűjteményben szinte minden szövési és varrási technika képviselteti magát, így valódi keresztmetszetét adja annak, hogyan öltözködtek és éltek a falu lakói. „Ezek a tárgyak azt bizonyítják, hogy a Mezőség asszonyai hihetetlen kézügyességgel és ízléssel rendelkeztek” – mondta büszkén a vajdakamarási fiatalember, aki egyébként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkozik.
Varrottasok, tányérok és népviselet is látható a múzeumban
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Norbert szerint fontos, hogy a mezőségi kézimunkákat ne mindig a híresebb kalotaszegi hímzésekhez mérjük, hanem önálló értékként tekintsünk rájuk. „Más a díszítettség, más a formavilág, de ezek is értékesek. Ezekre is büszkék lehetünk” – tette hozzá.
Az érdeklődők előzetes egyeztetés alapján tekinthetik meg a gyűjteményt a Vajdakamarási Múzeum nevű Facebook-csoportban jelezve, vagy a Google-keresőben feltüntetett telefonszámot (0740 633 981) hívva, ugyanitt a pontos cím is megtalálható. „Bárkit szívesen látok, csak mindenkitől azt kértem, szóljanak előre, hogy tudjunk egyeztetni. Ha én nem is vagyok ott, a szüleim általában mindig otthon vannak.
Bárki átlépheti a tornác küszöbét, ha előre egyeztet az ötletgazdával
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!