Számos külföldi és belföldi látogató volt kíváncsi a vajdakamarási falumúzeum gazdag gyűjteményére
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Japántól Amerikáig érkeztek vendégek az elmúlt években a vajdakamarási falumúzeumba, amelyet Nagy Ferenc Norbert szakács, néptáncos hozott létre a népi kultúra iránti érdeklődése nyomán, valamint ennek megőrzése érdekében. A fiatal ötletgazda a gyűjtőmunkáról, a gyűjtemény legrégebbi darabjairól, a mezőségi kézimunkák értékéről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 28., 18:432025. szeptember 28., 18:43
A Mezőség szívében, Vajdakamaráson egy régi tornácos ház őrzi ma a falu múltját, tele kézimunkákkal, szőttesekkel és régi használati tárgyakkal. A falumúzeumot egy fiatalember, Nagy Ferenc Norbert hozta létre, aki Kolozsváron dolgozik szakácsként, de szabadidejét és energiáját arra áldozza, hogy megmentse és megmutassa mindazt, ami valaha a helyi mindennapok része volt.
Története 2012-ben kezdődött, amikor a Kolozs megyei Vajdakamaráson és Magyarpalatkán két lelkipásztor család kezdeményezésére magyar néptánccsoport alakult. Norbert is a tagok között volt, és ahogy a Krónika érdeklődésére mesélte,
Gyűjteni kezdett mindent, ami a falusi életmódhoz kapcsolódott: először a nagyszülők ládafiájából kerültek elő a régi szőttesek és kendők, majd a rokonság és a szomszédok is sorra adták oda a régi lepedőket, hímzett párnahuzatokat, viseleti darabokat. Egyre több tárgy gyűlt össze, míg végül már egy szoba sem volt elég a tárolásra.
Nagy Ferenc Norbert előbb a nagyszülőktől, majd a rokonoktól, szomszédoktól gyűjtötte össze a mezőségi kézimunkákat, tárgyakat
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
A család úgy döntött, vesznek egy régi házat a szomszédban, hogy legyen hol elhelyezni a mezőségi kincseket. Az épület romos állapotban volt, a tető beázott, az egerek beköltöztek, és sokáig senki nem törődött vele. 2020-ban, a járványidőszak alatt végre lett idő a felújításra. „Szerencsére jött a Covid – mondom így utólag –, mert kényszerszabadságra kellett mennem, így volt időm a házat rendbe hozni” – idézte fel az ötletgazda. Mint kifejtette, a faluban akadt mindenféle mesterséghez értő ember,
Néhány hónap alatt újravakolták a falakat, rendbe tették a tetőt, és a ház megőrizte tornácos jellegét. Így most két szoba és a tornác szolgál a Kolozsvártól 32 kilométerre lévő, Magyarkályán községhez tartozó falu emlékeinek otthonául.
A múzeumnak otthont adó ház a felújítás után is megőrizte tornácos jellegét
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
2023-ban a szüreti bálhoz kapcsolódva hivatalosan is megnyitották a falumúzeumot. A létrehozó szerint addig is jöttek látogatók, de innentől kezdve egyre többen keresték fel a tájházat, fényképeket készítettek,
Azóta Japántól Amerikáig érkeztek ide vendégek, és a magyarországi táncházas csoportok is gyakran útba ejtik a múzeumot, ha a környéken járnak.
Norbert örömmel oszt meg érdekes információkat a gyűjtemény mindegyik darabjáról
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Aki belép ide, nemcsak tárgyakat lát, hanem történeteket is hall – Norbert ugyanis szívesen mesél arról, melyik darab honnan került elő, hogyan készült, miért fontos. A legértékesebb darabok közé tartozik a családi Biblia, amelyet az első világháború idején elástak, hogy megőrizzék, valamint egy régi Singer varrógép.
A gyűjteményben szinte minden szövési és varrási technika képviselteti magát, így valódi keresztmetszetét adja annak, hogyan öltözködtek és éltek a falu lakói. „Ezek a tárgyak azt bizonyítják, hogy a Mezőség asszonyai hihetetlen kézügyességgel és ízléssel rendelkeztek” – mondta büszkén a vajdakamarási fiatalember, aki egyébként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkozik.
Varrottasok, tányérok és népviselet is látható a múzeumban
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Norbert szerint fontos, hogy a mezőségi kézimunkákat ne mindig a híresebb kalotaszegi hímzésekhez mérjük, hanem önálló értékként tekintsünk rájuk. „Más a díszítettség, más a formavilág, de ezek is értékesek. Ezekre is büszkék lehetünk” – tette hozzá.
Az érdeklődők előzetes egyeztetés alapján tekinthetik meg a gyűjteményt a Vajdakamarási Múzeum nevű Facebook-csoportban jelezve, vagy a Google-keresőben feltüntetett telefonszámot (0740 633 981) hívva, ugyanitt a pontos cím is megtalálható. „Bárkit szívesen látok, csak mindenkitől azt kértem, szóljanak előre, hogy tudjunk egyeztetni. Ha én nem is vagyok ott, a szüleim általában mindig otthon vannak.
Bárki átlépheti a tornác küszöbét, ha előre egyeztet az ötletgazdával
Fotó: Facebook/Nagy Ferenc Norbert
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!