Képzelt riport valódi szereplőkkel
A Metropol együttes fél évszázada, 1968-ban alakult Nagyváradon, és az erdélyi, valamint a romániai rockzene egyik meghatározó formációja lett. Az együttes történetét Józsa Erika írta meg.
2018. augusztus 04., 16:312018. augusztus 04., 16:31
Előbb volt a könyv megírásának ötlete. Ami természetes. Aztán az ötlet ötletet szült: össze kell hívni egy beszélgetésre a Metropol együttes tagjait, hadd mondják el személyesen a történetüket. Ami már nem is olyan természetes, hiszen a világ négy égtájáról kellett összetrombitálni az egykori tagokat, barátokat, hogy olyasmikről beszéljenek, amik évtizedekkel azelőtt történtek meg velük.
Az ötletgazdák meghívtak továbbá néhány olyan személyt, akik valamilyen módon szorosan kapcsolódtak a Metropolhoz. Józsa Erika egykori zenésztársától, Horváth Károlytól kapott segítséget, és hét darab – az együttes megmaradt tagjait megszólaltató – 90 perces magnókazetta lett a találkozás eredménye. Amiből aztán megszületett a könyv, amely most bővített változatban és az együttes dalait tartalmazó CD-vel jelent meg.
A Metropol-sztori (Egy tegnapi rockbanda a Holnap városából, ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy 2018)
„Ők is, mint a többi kortársaik és sorstársaik csak zenélni akartak, és kész! Titkokat nem fogunk hát elárulni, mert titkok egyszerűen nincsenek. Ami van, egy történet: képzelt riport valódi szereplőkkel. A már összeszedett anyag: egy mozaik darabjai. Ki-ki a maga szemszögéből, a maga módján fogalmazza meg a saját Metropol-élményét. S van egy több órát kitevő interjú a főszereplőkkel, amit pár évvel ezelőtt Horváth Károly készített, aki elsőnek rugaszkodott neki, hogy megírja a Metropol-könyvet. Ezekből a mozaikkockákból kell összeraknom a képet, egybefogva a magam Metropol-sztorijával. Ne várjon senki pártatlan, kívülálló megközelítést. Nem hiszem, hogy valaha bárki is pártatlanul, érzelmek, indulatok nélkül tudott volna a Metropolhoz viszonyulni. Semlegesnek lenni nem lehetett: vagy szeretted, vagy ki nem állhattad őket. Én is csak a magam nagyon szubjektív történetét tudom leírni a Metropolról, s egy nemzedékről, melynek én is részese voltam, s melyet ma úgy emlegetnek, hogy a beatnemzedék. Kinek-kinek mást mond majd ez a könyv. Mást annak, aki maga is átélte ezt az időt, mást a Metropol egykori rajongóinak, mást a bennfenteseknek, s mást azoknak, akik már az új idők gyermekei. Ez utóbbiakra gondolva megpróbálom úgy elmondani ezt a történetet, hogy a mostani 16 évesek és a holnapiak is megértsék, mit is akartunk mi, egykori 16 évesek, amikor gitárral a kezünkben döngetni kezdtük a tilalmak falát” – írja a kötet bevezetőjében Józsa Erika.
A szerző, kiváló krónikáshoz méltóan, az elején kezdi a sztorit, amelynek gyökerei jó fél évszázaddal ezelőttre nyúlnak vissza.
„Kolozsváron is voltak kitűnő diákzenekarok, de a Nyugatról rádióhullámokon érkező új zene a Királyhágon fennakadt. A Kossuth rádió, amelynek a hangjaira gyerekkorom óta ébredtem, a hegyeken túl már nem volt fogható. Váradon a magyar tévé adásait lehetett vételezni. Várad a Partium közepén, a politikai határokat nem ismerő rádióműsorok hatására ízlésben inkább csatolódik a nyugati szférához, mint amennyire csatolódik a Királyhágón túli rész. Ez kifejezetten erős volt abban a világban, amikor a kommunikáció eszköze csak a rádió volt” – olvashatjuk Józsa Erika könyvében.
A Metropol-sztori sok olyan kérdésre is választ ad, ami annak idején komoly fejtörést okozott a rajongóknak. Olyan (látszólag) ellentmondásos állapotra kapunk egyenes választ a könyvben, minthogy például miért énekelt románul (is) a magyar együttes, miért csak egy nagylemezük jelent meg anyanyelvükön, miért nem mehettek soha Magyarországra fellépni, és hogyan figyelte a Szekuritáté az együttes tagjait. De az is kiderül, hogy még a legmegátalkodottabb cenzúrát is át lehetett olykor verni, meg persze rálátást nyerünk a néha kényszerű tagcserék okaira is…
Íme egy jellegzetes példa arra, mennyire nehéz, szinte már tudathasadásos állapotban koncertezett a Metropol:
– olvashatjuk Orbán András gitáros visszaemlékezését.
Mindazonáltal a Metropolnak sikerült elérnie azt, amit talán egyetlen akkori zenekarnak sem: nemzetiségtől függetlenül a fiatalok egyformán rajongtak értük, magyarul és románul is jelent meg nagylemezük, és a hetvenes évek elején – bár akkor még nem klasszikus rockot játszottak – már egyértelműen legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!