
Fotó: Vargyasi Levente
A Vargyason ma is tevékenykedő mészégetőkről szóló dokumentumfilmjével a sepsiszentgyörgyi Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente filmes-fotográfus nyerte meg az első Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, amely a hétvégén zajlott le Szilágy megyei Sztánán.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2014. szeptember 02., 16:342014. szeptember 02., 16:34
Sepsiszentgyörgyi alkotók, Vargyasi Levente és Kinda István filmje nyerte az első Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, melyet hétvégén Sztánán szervezett a Dr. Kós Károly Közhasznú Alapítvány. A rendezvény fővédnöke Cseri Miklós néprajzkutató, kultúráért felelős helyettes államtitkár volt.
A tárgyi és szellemi néprajz, valamint a portré és élő néprajz Kalotaszegen kategóriákban versenyt hirdető felhívásra közel 60 alkotással neveztek be, ebből a filmes és néprajzos szakemberekből álló zsűri 18 filmet – 9 romániait és 9 magyarországit – bocsátott további megmérettetésre.
Az első alkalommal megszervezett filmszemle első díját Vargyasi Levente és Kinda István Meszesek című néprajzi dokumentumfilmje nyerte el. A kétfős stáb munkájának szakmai és anyagi hátterét a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, valamint ezek fenntartója, a Kovászna Megyei Tanács biztosította.
Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente filmes-fotográfus együttműködése pár évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Múzeum nagyborosnyói téglavető cigányokról készült kiállításával kezdődött. Ma már Kovászna megyei, eltűnőben levő mesterségeket bemutató néprajzi dokumentumfilm-sorozatról beszélhetünk, hiszen előbb a Sár mesterei című, szintén díjazott dokumentumfilm készült el, majd következett a vargyasi mészégetőkről szóló alkotás, és már vágás előtt van a szénégetőkről szóló film is.
A versenyre a Sár mestereit és a Meszeseket is beválogatta a szakmai zsűri. Vargyason ötven-száz évvel ezelőtt a jelenleginél sokkal többen foglalkoztak mészégetéssel, néhányukat a kommunizmus idejében is megtartottak, kilencven után pedig sokan emlékeztek erre a mesterségre, többen is visszatértek hozzá. Ma öt-hat katlan működik, ez 30-40 embernek időszakosan ugyan, de munkát ad – erről a kiveszőfélben lévő mesterségről szól a most díjazott dokumentumfilm.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
szóljon hozzá!