
A kolozsvári Sétatér 1909-ben. A város közkedvelt parkja is szerepel a Korzo Egyesület által frissen megjelentetett mesélő térképen, itt már a 19. század végén működött körhinta
Fotó: Fortepan
A kolozsvári Korzo Egyesület mesélő térképet készített a 19. századi városról a műemléki világnap alkalmából. Az egyesületet működtető művészettörténészek egyike, Újvári Dorottya megkeresésünkre elmondta, a járvány miatt elmaradó városnéző sétákat a továbbiakban tematikus térképek megjelentetésével kívánják pótolni.
2021. április 21., 16:102021. április 21., 16:10
2021. április 21., 16:252021. április 21., 16:25
Mivel a folyamatosan változó korlátozások igencsak megnehezítik a városnéző séták szervezését, a fiatal művészettörténészek által működtetett kolozsvári Korzo Egyesület mesélő térképet készített, amelynek segítségével az érdeklődők a 19. századi város arculatát, látványosságait ismerhetik meg.
A járvány előtt népszerűnek bizonyult az Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória által vezetett, a város történelmét, épített örökségét népszerűsítő rendezvénysorozat. A művészettörténészek az április 18-i műemlékvédelmi világnap apropóján tették elérhetővé a térképet, amelyen az egyes épületekhez kapcsolódó történetek is szerepelnek.
Újvári Dorottya megkeresésünkre elmondta,
„Ahogyan a 19. század második felében tehették a városlakók, induljatok el a sétatéri körhintától, vegyetek képzeletben egy csokor virágot a Főtéren, egyetek meg egy finom süteményt, nézzétek meg a vívókat, végül pedig vacsorázzatok egy jót. Közben a gyerekek kereshetnek állatokat az épületeken a bejelölt helyeken” – szerepel a Korzo Facebook-oldalán elérhető térkép ismertetőjében. A térképen szerepel a Sétatér, a főtéri plébánia melletti egykori Tauffer János-cukrászda, a Bánffy-palota melletti egykori Tivoli kávéház, vagy a Bocskai (ma Avram Iancu) téri Három Liliom fogadó leírása is.
Tauffer János „csemege-tárában”, azaz cukrászdájában szinte mindent be lehetett szerezni, amit csak egy édesszájú megkívánhat: volt finom pozsonyi mákos és diós kifli, tepertyűs pogácsa, bécsi gyümölcskenyér, indiai pánkó, kuglófok, kalácsok, kompótok, ízek s megannyi más nyalánkság. Sőt likőröket is árult. Ezeknek is nagy választékából válogathattak a kolozsvári polgárok, a rózsa, ananász és krémlikőr mellett még curaçao is volt.
A régi város iránt érdeklődők számára az is kiderül a térképről, hogy bár nem tudni pontosan, hogy Kolozsváron hol és melyik lehetett az első kávéház, azonban Déryné Széppataki Róza színésznő emlékirataiban a Tivolit kávéházként említette. A Bánffy-palota melletti épület, amelyet lebontottak a Státus-paloták építésekor, 1825 táján már várta vendégeit. A délutáni órákban nemcsak kávéval, hiszen vívást is oktattak itt.
„A mostani térkép elkészítésének lesz folyatása, mert készülünk tematikus térképpel is, a városnéző sétákat pótlandó. A most közzétett térkép digitálisan érhető el, de a soron következők terveink szerint nyomtatásban is megjelennek, könyvesboltokban is kaphatóak lesznek” – mondta el Újvári Dorottya. Elárulta,
Ezeknek a tematikus térképeknek interaktív része is lenne, vagyis várják majd a közönség visszajelzését – mondta a művészettörténész. A most megjelent térképen korabeli hirdetések is szerepelnek, amelyek olyan termékeket reklámoznak, mint például „Gámentzy János női ruha kelme-tára”, „valódi Frank-kávé, pótló bab-kávéhoz”. De az is megtudható ezekből a 19. századi hirdetésekből – amelyek a Kolozsváron nyomtatott Magyar Polgár és az Ellenzék című lapokban jelentek meg –, hogy „Kleeberg F. legnagyobb állatsereglete a világon” mikor volt látható a kincses városban.
Újvári Dorottya azt is elmondta, a tavaly megjelent Kolozsvári ABC című kötetük nagyon hamar elfogyott, ezért szeretnének utánnyomást, ehhez pedig indítanak egy előrendelést. „Reméljük, hogy a hiányzó összeget sikerül így összehozni, s akkor megint elérhető lesz a könyv” – mondta a művészettörténész. Az előrendelésről részletek, valamint a térkép a Korzo Egyesület Facebook-oldalán található.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!