Fotó: Máthé Éva
2009. április 28., 09:502009. április 28., 09:50
A kötet szerkesztője, Spielmann Mihály szerint Bölöni „felfedezte a demokráciát Erdélynek”, nyitott szemmel járt Nyugat-Európában. Mint mondta, Bölönit minden érdekelte, így a korabeli állapotokat hűen tükrözi a kézirat, amelyet először az 1930-as évek végén Jancsó Elemér professzor adott ki. Jancsó azonban kihagyta az anyagból az angliai utazásról szóló részt, és jegyzetekkel sem látta el a szöveget, nem azonosította a kéziratban szereplő neveket.
A Mentor néprajzi kiadványainak a szerkesztője, Vida Erika a Lámpások voltunk című kötetet mutatta be. Az Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola pedagóguscsaládban született, és maga is ezt a pályát választotta: a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára.
A kolozsvári egyetem néprajz tanszékétől kapott indíttatást arra, hogy vidéki pedagógusok életét tanulmányozza. Idén védte meg a doktori disszertációját, a Mentor kiadásában megjelent beszélgetések alapján készült vaskos kötet pedig ennek a munkának egyetlen fejezetét tartalmazza. Kovács Piroska elmondta: mikor papíron látta viszont a szóban elmondott élettörténetét, úgy érezte, mintha pőrére vetkőzött volna az emberek előtt, meghökkent, de végül vállalta azt, hogy napvilágot lásson a kézirat.
A nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt pedig neki jelent meg kötete a Mentornál a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét.
„Itt arról van szó, hogy az ember hogyan tud megállni az embertelenségben” – mondta arra utalva, hogy a kommunista rezsim idején meghurcoltatásban volt része. Balázsi Dénes írta meg Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik, a könyvbemutatón pedig az általa alapított székelyszentléleki tájházról szóló filmet is láthatta a közönség.
A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról.
„Az irónia először a komikum fogalmához kapcsolódott Arisztophanész vígjátékaiban. A modernizmus korában előkelő helyet fogalt el a filozófiában. Akkor már a tragikummal is kapcsolatba került. Ezt a tragikus-ironikus hangvételt lehet kimutatni a huszadik század költészetében is” – mondta a szerző, Szilveszter László Szilárd, aki a kolozsvári bölcsészkaron szerzett diplomát, és jelenleg a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban tanít magyar nyelvet és irodalmat.
A szerző által „szubjektív elemzések, reflexiók gyűjteményének” nevezett kötet első része az irónia fogalom alakulástörténetéről szól – az ókortól napjainkig követi a jelenséget, a második rész a 20-as, 30-as évek magyar költészetében követi végig az ironikusságot, a harmadik rész pedig a kortárs, főként az erdélyi lírában vizsgálja az irónia jelenlétét.
Farkas Ernő magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kötet méltatója szerint az iróniának van egy határozottan destruktív, a vallásos és nemzeti érzelmeket romboló hatása, Szilveszter könyvét viszont tiszta, előítéltektől mentes, alapos munkának tartja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok