Mentor-újdonságok

A kötet szerkesztője, Spielmann Mihály szerint Bölöni „felfedezte a demokráciát Erdélynek”, nyitott szemmel járt Nyugat-Európában. Mint mondta, Bölönit minden érdekelte, így a korabeli állapotokat hűen tükrözi a kézirat, amelyet először az 1930-as évek végén Jancsó Elemér professzor adott ki. Jancsó azonban kihagyta az anyagból az angliai utazásról szóló részt, és jegyzetekkel sem látta el a szöveget, nem azonosította a kéziratban szereplő neveket.

Pedagógussorsok

A Mentor néprajzi kiadványainak a szerkesztője, Vida Erika a Lámpások voltunk című kötetet mutatta be. Az Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola pedagóguscsaládban született, és maga is ezt a pályát választotta: a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára.

A kolozsvári egyetem néprajz tanszékétől kapott indíttatást arra, hogy vidéki pedagógusok életét tanulmányozza. Idén védte meg a doktori disszertációját, a Mentor kiadásában megjelent beszélgetések alapján készült vaskos kötet pedig ennek a munkának egyetlen fejezetét tartalmazza. Kovács Piroska elmondta: mikor papíron látta viszont a szóban elmondott élettörténetét, úgy érezte, mintha pőrére vetkőzött volna az emberek előtt, meghökkent, de végül vállalta azt, hogy napvilágot lásson a kézirat.

A nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt pedig neki jelent meg kötete a Mentornál a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét.

„Itt arról van szó, hogy az ember hogyan tud megállni az embertelenségben” – mondta arra utalva, hogy a kommunista rezsim idején meghurcoltatásban volt része. Balázsi Dénes írta meg Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik, a könyvbemutatón pedig az általa alapított székelyszentléleki tájházról szóló filmet is láthatta a közönség.

Iróniatörténet és reflexiók gyűjteménye

A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról.

„Az irónia először a komikum fogalmához kapcsolódott Arisztophanész vígjátékaiban. A modernizmus korában előkelő helyet fogalt el a filozófiában. Akkor már a tragikummal is kapcsolatba került. Ezt a tragikus-ironikus hangvételt lehet kimutatni a huszadik század költészetében is” – mondta a szerző, Szilveszter László Szilárd, aki a kolozsvári bölcsészkaron szerzett diplomát, és jelenleg a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban tanít magyar nyelvet és irodalmat.

A szerző által „szubjektív elemzések, reflexiók gyűjteményének” nevezett kötet első része az irónia fogalom alakulástörténetéről szól – az ókortól napjainkig követi a jelenséget, a második rész a 20-as, 30-as évek magyar költészetében követi végig az ironikusságot, a harmadik rész pedig a kortárs, főként az erdélyi lírában vizsgálja az irónia jelenlétét.

Farkas Ernő magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a kötet méltatója szerint az iróniának van egy határozottan destruktív, a vallásos és nemzeti érzelmeket romboló hatása, Szilveszter könyvét viszont tiszta, előítéltektől mentes, alapos munkának tartja.