A magyar nemzet első komikusának is tartott Gidófalvi Jancsó Pálnak állítottak méltó sírhelyet a kolozsvári Házsongárd temetőben, miután egy véletlen folytán rátaláltak az 1761–1845 között élt színművész elveszettnek hitt sírkövének töredékére.
2016. október 09., 15:372016. október 09., 15:37
2016. október 10., 12:292016. október 10., 12:29
A magyar kormány támogatásával helyreállított emlékjelet pénteken avatták fel a Jancsó Alapítvány, a Jancsó család és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői, illetve több tucat emlékező jelenlétében. A helyreállítást támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMI) képviseletében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdetben kántorként szolgáló Jancsó Pál kizárólag nemzeti elkötelezettségből, a magyar nyelv és kultúra ápolása, terjesztése végett vállalta a színészi pályát.
A háromszéki Gidófalván született Jancsó 1792-ben jött Kolozsvárra és lett az akkor még vándorszínházként működő első erdélyi társulat tenorja, majd prózai szerepeket is vállalt. A kőszínház létrejöttével az állandó színpadi jelenlét mellett annak rendezőként is dolgozott, és 1836-ban itt lépett utoljára közönség elé A csörgős sipka nagy sikerű előadásban. Bár önmaga komoly, már-már búskomor alkat volt, elsősorban vígjátékokban játszott, így a magyar színjátszás első komikusaként tartják számon.
Gergely Erzsébet, az emlékhely létrehozását kezdeményező Házsongárd Alapítvány elnöke a sírkő helyreállításának történetét osztotta meg a jelenlévőkkel, rámutatva, hogy az akár egy csodával is felér. Az emlékjelet az 1950-es években említették utoljára, majd sok más régi sírkőhöz hasonlóan nyoma veszett, vandalizmus áldozata lett, a szemétben találtak rá a töredekére és a feliratból jöttek rá, hogy Jancsó Pál elveszettnek hitt síremlékére bukkantak. A megmaradt, bal oldali részt egy 1928-as felvétel alapján állította helyre és egészítette ki Nagy Benjámin szobrászművész, majd Jancsó Miklós színművész a számára fenntartott sírhelyet ajánlotta fel a családi sírkertben, hogy méltó emlékhelyet hozzanak létre a neves előd számára.
„Jeles színész nyugszik itt / Uttörő volt s élte / Tapsok közt folyt / s habár különcz / s kedélye mogorva volt / A színpadon / bohózatokat vitt / A bus magyart gyakran felderítette” – hirdeti a Jancsó család számos neves tagjának sírja közelében felállított sírkő felirata, mely mellett meg is pihenhetnek a látogatók. Az emlékhelyet Fazekas Zsolt, a Farkas utcai református gyülekezet lelkésze áldotta meg, melynek tagja Jancsó Pál is volt, és melyre teljes vagyonát ráhagyta. Az emlékezést Rekita Rozália színművész szavalata tette ünnepélyesebbé, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Jancsó Pál büszke volt székely lófő őseire, ezért előszeretettel használta nemesi előnevét. A komikusra szülőfalujában, Gidófalván is büszkék, az ottani vártemplom falán tekinthető meg az arcképéről készült fémplakett, Kövér György alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!