A magyar nemzet első komikusának is tartott Gidófalvi Jancsó Pálnak állítottak méltó sírhelyet a kolozsvári Házsongárd temetőben, miután egy véletlen folytán rátaláltak az 1761–1845 között élt színművész elveszettnek hitt sírkövének töredékére.
2016. október 09., 15:372016. október 09., 15:37
2016. október 10., 12:292016. október 10., 12:29
A magyar kormány támogatásával helyreállított emlékjelet pénteken avatták fel a Jancsó Alapítvány, a Jancsó család és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői, illetve több tucat emlékező jelenlétében. A helyreállítást támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMI) képviseletében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdetben kántorként szolgáló Jancsó Pál kizárólag nemzeti elkötelezettségből, a magyar nyelv és kultúra ápolása, terjesztése végett vállalta a színészi pályát.
A háromszéki Gidófalván született Jancsó 1792-ben jött Kolozsvárra és lett az akkor még vándorszínházként működő első erdélyi társulat tenorja, majd prózai szerepeket is vállalt. A kőszínház létrejöttével az állandó színpadi jelenlét mellett annak rendezőként is dolgozott, és 1836-ban itt lépett utoljára közönség elé A csörgős sipka nagy sikerű előadásban. Bár önmaga komoly, már-már búskomor alkat volt, elsősorban vígjátékokban játszott, így a magyar színjátszás első komikusaként tartják számon.
Gergely Erzsébet, az emlékhely létrehozását kezdeményező Házsongárd Alapítvány elnöke a sírkő helyreállításának történetét osztotta meg a jelenlévőkkel, rámutatva, hogy az akár egy csodával is felér. Az emlékjelet az 1950-es években említették utoljára, majd sok más régi sírkőhöz hasonlóan nyoma veszett, vandalizmus áldozata lett, a szemétben találtak rá a töredekére és a feliratból jöttek rá, hogy Jancsó Pál elveszettnek hitt síremlékére bukkantak. A megmaradt, bal oldali részt egy 1928-as felvétel alapján állította helyre és egészítette ki Nagy Benjámin szobrászművész, majd Jancsó Miklós színművész a számára fenntartott sírhelyet ajánlotta fel a családi sírkertben, hogy méltó emlékhelyet hozzanak létre a neves előd számára.
„Jeles színész nyugszik itt / Uttörő volt s élte / Tapsok közt folyt / s habár különcz / s kedélye mogorva volt / A színpadon / bohózatokat vitt / A bus magyart gyakran felderítette” – hirdeti a Jancsó család számos neves tagjának sírja közelében felállított sírkő felirata, mely mellett meg is pihenhetnek a látogatók. Az emlékhelyet Fazekas Zsolt, a Farkas utcai református gyülekezet lelkésze áldotta meg, melynek tagja Jancsó Pál is volt, és melyre teljes vagyonát ráhagyta. Az emlékezést Rekita Rozália színművész szavalata tette ünnepélyesebbé, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Jancsó Pál büszke volt székely lófő őseire, ezért előszeretettel használta nemesi előnevét. A komikusra szülőfalujában, Gidófalván is büszkék, az ottani vártemplom falán tekinthető meg az arcképéről készült fémplakett, Kövér György alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!