
A magyar nemzet első komikusának is tartott Gidófalvi Jancsó Pálnak állítottak méltó sírhelyet a kolozsvári Házsongárd temetőben, miután egy véletlen folytán rátaláltak az 1761–1845 között élt színművész elveszettnek hitt sírkövének töredékére.
2016. október 09., 15:372016. október 09., 15:37
2016. október 10., 12:292016. október 10., 12:29
A magyar kormány támogatásával helyreállított emlékjelet pénteken avatták fel a Jancsó Alapítvány, a Jancsó család és Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői, illetve több tucat emlékező jelenlétében. A helyreállítást támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMI) képviseletében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdetben kántorként szolgáló Jancsó Pál kizárólag nemzeti elkötelezettségből, a magyar nyelv és kultúra ápolása, terjesztése végett vállalta a színészi pályát.
A háromszéki Gidófalván született Jancsó 1792-ben jött Kolozsvárra és lett az akkor még vándorszínházként működő első erdélyi társulat tenorja, majd prózai szerepeket is vállalt. A kőszínház létrejöttével az állandó színpadi jelenlét mellett annak rendezőként is dolgozott, és 1836-ban itt lépett utoljára közönség elé A csörgős sipka nagy sikerű előadásban. Bár önmaga komoly, már-már búskomor alkat volt, elsősorban vígjátékokban játszott, így a magyar színjátszás első komikusaként tartják számon.
Gergely Erzsébet, az emlékhely létrehozását kezdeményező Házsongárd Alapítvány elnöke a sírkő helyreállításának történetét osztotta meg a jelenlévőkkel, rámutatva, hogy az akár egy csodával is felér. Az emlékjelet az 1950-es években említették utoljára, majd sok más régi sírkőhöz hasonlóan nyoma veszett, vandalizmus áldozata lett, a szemétben találtak rá a töredekére és a feliratból jöttek rá, hogy Jancsó Pál elveszettnek hitt síremlékére bukkantak. A megmaradt, bal oldali részt egy 1928-as felvétel alapján állította helyre és egészítette ki Nagy Benjámin szobrászművész, majd Jancsó Miklós színművész a számára fenntartott sírhelyet ajánlotta fel a családi sírkertben, hogy méltó emlékhelyet hozzanak létre a neves előd számára.
„Jeles színész nyugszik itt / Uttörő volt s élte / Tapsok közt folyt / s habár különcz / s kedélye mogorva volt / A színpadon / bohózatokat vitt / A bus magyart gyakran felderítette” – hirdeti a Jancsó család számos neves tagjának sírja közelében felállított sírkő felirata, mely mellett meg is pihenhetnek a látogatók. Az emlékhelyet Fazekas Zsolt, a Farkas utcai református gyülekezet lelkésze áldotta meg, melynek tagja Jancsó Pál is volt, és melyre teljes vagyonát ráhagyta. Az emlékezést Rekita Rozália színművész szavalata tette ünnepélyesebbé, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. Jancsó Pál büszke volt székely lófő őseire, ezért előszeretettel használta nemesi előnevét. A komikusra szülőfalujában, Gidófalván is büszkék, az ottani vártemplom falán tekinthető meg az arcképéről készült fémplakett, Kövér György alkotása.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!