A vitaindító gondolatokat Demény Péter író, lapunk korábbi munkatársa vetette fel. Saját szerzeményének sorsa alapján leszűrt tapasztalataként azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy hiányzik a párbeszéd, a vita a szerző és a rendező között arról, hogy jó-e a darab vagy sem.
„Az író abból tanulhatna igazán, ha egy alázattal teli rendező elmondaná neki, hogy nem minden ötlete működik a színpadon” – mondta, megjegyezve, hogy a szövegek színpadra alkalmazhatóságának mércéjeként a felolvasószínházat nem tartja elegendőnek, mert ott nem látni „helyzetben” a színészt. „Ha az írót nem engedik közel a színházhoz, nem lehet elvárni, hogy izomból zseniális dolgokat írjon. Fogalmunk sincs, milyenek a drámák, ha csak egy folyóirat hasábjain vagy csak egyetlen előadáson láthatók” – ecsetelte.
Székely Csaba drámaíró ennek kapcsán megjegyezte: az erdélyi magyar színházak nem tudják hogyan kezelni az élő, kortárs szerzőket. Úgy vélte, talán azért bizalmatlanok, mert hosszú időn keresztül nem születtek jó drámák. Rámutatott, Erdélyben csak akkor lenne kortárs drámairodalom, ha az új darabokat folyamatosan bemutatnák. Ehelyett – mivel minden új előadás kockázatos – az itt születő, az itteni helyzetről szóló darabok helyett olyan nyugati darabokat hoznak be, amelyekről elmondható, hogy „rólunk is szólnak”.
Szabó K. István, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint ez annak is betudható, hogy a színházi vezetőkben krónikus félelem él: vajon mit fog mondani a tradicionális közönség? „Nehezen vállalják a rizikót, a váradi tapasztalat azonban az, hogy a közönség nem hülye, sőt megháromszorozódik, ha többet kap” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rosszul értelmezett erdélyi hagyomány miatt nehéz váltani.
Kötő József színháztörténész, színikritikus szerint a kortárs színházban csakis a rendező-szerző párosok tudják beemelni a szöveget a színház világába. Bodó Ottó dramaturg, kritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy kortárs erdélyi magyar dráma nincs, ez azonban nem a színházak hibája.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója egy kortárs darab bemutatója kapcsán leszűrt tapasztalatok alapján úgy vélte: a kortárs erdélyi darabokat még a szakma sem veszi komolyan, hiszen a kritikusok sem foglalkoztak az előadással, így a szerző és a társulat sem kapott visszajelzést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok