Április 23-án rendezték a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjkiosztó gáláját – évek óta hacacáréval, pompával. A szövetség elnöke, Ion Caramitru szándékai szerint ez a gála a hazai színházi Oscar, rangjában, díjaival a színházat ünnepli.
Nos, mi 2007-ben vagyunk, és Romániában. Ezért nem ártott volna, ha gyanút fogunk már akkor, amikor fel-fellángoló tüzecskékben jelentkezett, hogy a széles színházi szakmában nem mindenki éppen úgy gondolkodik az UNITER-gáláról, mint Ion Caramitru korábbi művelődésügyi miniszter. De ha gyanakodtunk is, a békességért talán hajlandóak voltunk ettől eltekinteni, mondván: melyik lenne a világnak az a területe, ahol a másság a leginkább elfogadható lenne, ha a színház nem az?
Ideje felébrednünk: az UNITER-gála nem az a hely. Lehetne arról beszélni, hogyan „robbant a dühtől” az amúgy színészként nem hanyagolható Caramitru, miközben a rendezői díjra való jelölést visszautasító Andrei ªerbanról beszélt. Megkérdezhetnénk azt is, mit szól a „nagy román színész, magyar kifejezésmóddal” Csíky András ahhoz, hogy egy perc alatt döntöttek hovatartozásáról. De nem. Csak arról szeretnék szólni, hogy a másság és elfogadás jegyében 2007. április 23-án a román közszolgálati televízió egyes adóján élőben a frissen díjazott Rãzvan Mazilu táncos, koreográfushoz intézve szavait idősebb Florin Piersic simán közölheti: „én normális vagyok, én a nőket szeretem”. És nem szakad rá a közvetítőkocsi, az est csokornyakkendős házigazdája nem kapja a szája elé a kezét, megy minden tovább a maga útján, a show folytatódik, majd véget is ér összeborulós koccintással, ahogyan azt a rendező kitalálta.
Ha majd esetleg tiltakozik valaki – az csak néhány meleg vagy melegeket kedvelő szervezet lehet. Lehet őket komolyan venni 2007-ben, Európában?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok