Keszeg Vilmos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke
Fotó: Kiss Gábor
Az erdélyi tudományos élet megalapozását és szervezését tűzte ki célul 1859-es megalakulásakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A szervezet konferenciasorozattal ünnepli fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját a hétvégén.
2019. november 22., 14:272019. november 22., 14:27
2019. november 22., 14:582019. november 22., 14:58
Fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját ünnepli a hétvégén az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME).
a tudományművelés anyagi bázisának (könyvtár, levéltár, gyűjtemények, épületek) megteremtését, a kutatás megszervezését és működtetését, a kutatók támogatását, a szakmai kapcsolatok állandósítását és az eredmények népszerűsítését (előadások, közlés). Ebben az átfogó vállalkozásban élen járt a kezdeményező és nagy anyagi áldozatot hozó gróf Mikó Imre, mellé pedig felzárkóztak korának nagy tudósai” – mondta el a Krónikának Keszeg Vilmos.
Az EME elnöke hozzátette, minthogy Erdélyben tudományos központot hívott életre és működtetett, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1872-ben Kolozsvárt alakult meg az ország második egyeteme. Az EME tagságából kerültek ki a felsőoktatási intézmény professzorai, az egyesület átengedte gyűjteményeit az egyetemi oktatás számára.
„A felsorolás mindig hiányos, a tudományterületi elhelyezés pedig beszűkítő, mégis említsünk meg olyan személyiségeket, mint Kemény József, Szabó Károly, Kőváry László, Jakab Elek, Márki Sándor történész, Brassai Sámuel természettudós, nyelvész, Balogh Ernő, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Apáthy István zoológus, György Lajos irodalomtörténész, Tavaszy Sándor filozófus, teológus, Herman Ottó természettudós, Pósta Béla régész, Kelemen Lajos történész, Szabó T. Attila nyelvész” – sorolta az egyesület elnöke. Rámutatott,
Keszeg Vilmos emlékeztetett, az egyesületnek 1950–1990 között be kellett szüntetnie működését. 1990-ban szerveződött újra (elnöke rendre Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Egyed Ákos, Sipos Gábor). Azóta újra tagjai sorában találjuk a különböző tudományok jeles művelőit.
A Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumot pénteken és szombaton tartják Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Első nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat. Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160. évfordulóját is ünneplik. A szervezők emlékeztetnek, hogy ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Ünnepi plenáris előadást tart Bokor József, az MTA alelnöke az úgynevezett okos, illetve különböző mértékig autonóm légi és földi járművekről. A szervezők több fiatal kutatót is felkértek előadások megtartására, így a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz geológus a Keleti-Kárpátok különleges gázömléseiről, a mofettákról, Papp Kinga, az EME tudományos kutatója báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik. A marosvásárhelyi Fábián Zoltán a háromdimenziós röntgenimagisztikai megoldásokról, virtuális modellekről tart előadást, Fazakas Csaba geográfus pedig a változó éghajlat és a talajtakaró kölcsönhatásáról beszél.
A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!