Már január első hétvégéjén is nagy volt a tolongás a bejutásért
Fotó: Gazda Árpád
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
2024. január 21., 16:082024. január 21., 16:08
2024. január 21., 16:132024. január 21., 16:13
A tárlat az egyik legsikeresebb képzőművészeti esemény Romániában. Szeptember végén nyílt a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében, és január 28-án zárja be kapuit.
Bár a szervező Temesvári Művészeti Múzeum január elején bejelentette, hogy januárra elfogyott a több mint húszezer online jegy, a hétvégén sokan indultak útnak abban bízva, hogy a helyszínen sikerül belépőt venni.
A ProTV beszámolója szerint
Pedig Bukarestből, Kolozsvárról vagy Brassóból utaztak több száz kilométert, foglaltak szállást az emlékezetes élmény reményében. Olyanok is voltak, akik több napja próbálnak bejutni a kiállításra.
A kint maradt emberek felháborodottan adtak hangot csalódottságuknak, többen a szervezésre panaszkodtak.
Filip Petcu múzeumigazgató a televíziónak elmondta: a látogatók számát azért kellett korlátozni napi ezerre, hogy biztosítani tudják a megfelelő mikroklímát az értékes műveknek. Szerinte minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél többen láthassák a szobrokat, de nem garantálhatják, hogy mindenki bejut, aki akar.
A temesvári tárlatot Constantin Brâncuşi „jelképes hazatérésének” tekintik Romániában, mivel a Párizsban befutott szobrásznak több mint 50 éve nem volt kiállítása szülőhazájában. A Brâncuşi: román források és nemzetközi perspektívák című kiállítás teljességében igyekszik bemutatni Brâncuşi művészetét és életét, és első alkalommal helyezi román kontextusba a szobrászt.
A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Román sajtóbeszámolók szerint összértéke félmilliárd euró.
Constantin Brâncuşi(1876-1957) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja volt. Szegényparaszti családban született, de már gyermekként kitűnt fafaragói tehetségével. A bukaresti Szépművészeti Iskolában és Párizsban tanult, mások mellett Auguste Rodin műhelyében. Ezután fejlesztette ki saját stílusát, mely híressé, a modern szobrászat úttörőjévé tette.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
szóljon hozzá!