Már január első hétvégéjén is nagy volt a tolongás a bejutásért
Fotó: Gazda Árpád
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
2024. január 21., 16:082024. január 21., 16:08
2024. január 21., 16:132024. január 21., 16:13
A tárlat az egyik legsikeresebb képzőművészeti esemény Romániában. Szeptember végén nyílt a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében, és január 28-án zárja be kapuit.
Bár a szervező Temesvári Művészeti Múzeum január elején bejelentette, hogy januárra elfogyott a több mint húszezer online jegy, a hétvégén sokan indultak útnak abban bízva, hogy a helyszínen sikerül belépőt venni.
A ProTV beszámolója szerint
Pedig Bukarestből, Kolozsvárról vagy Brassóból utaztak több száz kilométert, foglaltak szállást az emlékezetes élmény reményében. Olyanok is voltak, akik több napja próbálnak bejutni a kiállításra.
A kint maradt emberek felháborodottan adtak hangot csalódottságuknak, többen a szervezésre panaszkodtak.
Filip Petcu múzeumigazgató a televíziónak elmondta: a látogatók számát azért kellett korlátozni napi ezerre, hogy biztosítani tudják a megfelelő mikroklímát az értékes műveknek. Szerinte minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél többen láthassák a szobrokat, de nem garantálhatják, hogy mindenki bejut, aki akar.
A temesvári tárlatot Constantin Brâncuşi „jelképes hazatérésének” tekintik Romániában, mivel a Párizsban befutott szobrásznak több mint 50 éve nem volt kiállítása szülőhazájában. A Brâncuşi: román források és nemzetközi perspektívák című kiállítás teljességében igyekszik bemutatni Brâncuşi művészetét és életét, és első alkalommal helyezi román kontextusba a szobrászt.
A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Román sajtóbeszámolók szerint összértéke félmilliárd euró.
Constantin Brâncuşi(1876-1957) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja volt. Szegényparaszti családban született, de már gyermekként kitűnt fafaragói tehetségével. A bukaresti Szépművészeti Iskolában és Párizsban tanult, mások mellett Auguste Rodin műhelyében. Ezután fejlesztette ki saját stílusát, mely híressé, a modern szobrászat úttörőjévé tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!