Már január első hétvégéjén is nagy volt a tolongás a bejutásért
Fotó: Gazda Árpád
Megrohamozták a látogatók a világhírű román szobrászművész, Constatin Brâncuşi munkáiból nyílt kiállítást Temesváron egy héttel a zárás előtt, sokuknak nem sikerült bejutni a kiállítóterekbe.
2024. január 21., 16:082024. január 21., 16:08
2024. január 21., 16:132024. január 21., 16:13
A tárlat az egyik legsikeresebb képzőművészeti esemény Romániában. Szeptember végén nyílt a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretében, és január 28-án zárja be kapuit.
Bár a szervező Temesvári Művészeti Múzeum január elején bejelentette, hogy januárra elfogyott a több mint húszezer online jegy, a hétvégén sokan indultak útnak abban bízva, hogy a helyszínen sikerül belépőt venni.
A ProTV beszámolója szerint
Pedig Bukarestből, Kolozsvárról vagy Brassóból utaztak több száz kilométert, foglaltak szállást az emlékezetes élmény reményében. Olyanok is voltak, akik több napja próbálnak bejutni a kiállításra.
A kint maradt emberek felháborodottan adtak hangot csalódottságuknak, többen a szervezésre panaszkodtak.
Filip Petcu múzeumigazgató a televíziónak elmondta: a látogatók számát azért kellett korlátozni napi ezerre, hogy biztosítani tudják a megfelelő mikroklímát az értékes műveknek. Szerinte minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél többen láthassák a szobrokat, de nem garantálhatják, hogy mindenki bejut, aki akar.
A temesvári tárlatot Constantin Brâncuşi „jelképes hazatérésének” tekintik Romániában, mivel a Párizsban befutott szobrásznak több mint 50 éve nem volt kiállítása szülőhazájában. A Brâncuşi: román források és nemzetközi perspektívák című kiállítás teljességében igyekszik bemutatni Brâncuşi művészetét és életét, és első alkalommal helyezi román kontextusba a szobrászt.
A kiállított anyag a párizsi Pompidou Központból, a londoni Tate Modernből, a velencei Guggenheim Alapítványtól és magángyűjteményekből származik. Román sajtóbeszámolók szerint összértéke félmilliárd euró.
Constantin Brâncuşi(1876-1957) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja volt. Szegényparaszti családban született, de már gyermekként kitűnt fafaragói tehetségével. A bukaresti Szépművészeti Iskolában és Párizsban tanult, mások mellett Auguste Rodin műhelyében. Ezután fejlesztette ki saját stílusát, mely híressé, a modern szobrászat úttörőjévé tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!