A 140 éve született erdélyi polihisztor emlékéve 2014 – az emlékezések sorát megnyitó nemzetközi konferencia alkalmával a szervező, Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélt gróf Bánffy Miklósról a Kossuth Rádióban.
2014. február 09., 20:212014. február 09., 20:21
Bánffy háromkötetes Erdélyi történet című műve az író származása és a trilógia tartalma miatt a szocializmus idején száműzetett. Az elmúlt évtizedekben azután újra megjelenhetett – világnyelveken is. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár javaslatára az esztendőt Bánffy-emlékévvé nyilvánították: Bánffy egy ideig ugyanis Magyarország külügyminisztere is volt.
Az emlékév nyitányaképpen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nemzetközi konferenciának adott otthont. Bánffy Miklósról kevésbé ismert, hogy az ötvös művekhez is remekül értett, és zenét is szerzett.
Előkerült az a valcer, amelyet annak idején komponált, és a korabeli lapok szerint népszerű zeneműve volt – mutatott rá Szebeni Zsuzsa. Hozzátette: a gróf folyamatosan szeretett rejtőzködni, a nevével való játék is ennek a része, az erdélyi trilógiát például Kisbán Miklós néven jegyezte, a karikatúráit is álnéven írta alá.
Párhuzamos munkát folytatott az 1922-es genovai konferencián is, ahová külügyminiszterként utazott, de közben karikatúrákat rajzolt, mivel úgy vélte, jelentéktelen gazdasági kérdésekről volt szó. Már másfél évvel a rajzok elkészülte után ki is állították azokat Genovában. Bánffy Miklós a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa is volt 1912 és 1927 között. Modern gondolkodása abban is megmutatkozott, hogy többek között Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását is támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!