A 140 éve született erdélyi polihisztor emlékéve 2014 – az emlékezések sorát megnyitó nemzetközi konferencia alkalmával a szervező, Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélt gróf Bánffy Miklósról a Kossuth Rádióban.
2014. február 09., 20:212014. február 09., 20:21
Bánffy háromkötetes Erdélyi történet című műve az író származása és a trilógia tartalma miatt a szocializmus idején száműzetett. Az elmúlt évtizedekben azután újra megjelenhetett – világnyelveken is. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár javaslatára az esztendőt Bánffy-emlékévvé nyilvánították: Bánffy egy ideig ugyanis Magyarország külügyminisztere is volt.
Az emlékév nyitányaképpen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nemzetközi konferenciának adott otthont. Bánffy Miklósról kevésbé ismert, hogy az ötvös művekhez is remekül értett, és zenét is szerzett.
Előkerült az a valcer, amelyet annak idején komponált, és a korabeli lapok szerint népszerű zeneműve volt – mutatott rá Szebeni Zsuzsa. Hozzátette: a gróf folyamatosan szeretett rejtőzködni, a nevével való játék is ennek a része, az erdélyi trilógiát például Kisbán Miklós néven jegyezte, a karikatúráit is álnéven írta alá.
Párhuzamos munkát folytatott az 1922-es genovai konferencián is, ahová külügyminiszterként utazott, de közben karikatúrákat rajzolt, mivel úgy vélte, jelentéktelen gazdasági kérdésekről volt szó. Már másfél évvel a rajzok elkészülte után ki is állították azokat Genovában. Bánffy Miklós a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa is volt 1912 és 1927 között. Modern gondolkodása abban is megmutatkozott, hogy többek között Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását is támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!