A 140 éve született erdélyi polihisztor emlékéve 2014 – az emlékezések sorát megnyitó nemzetközi konferencia alkalmával a szervező, Szebeni Zsuzsa színháztörténész beszélt gróf Bánffy Miklósról a Kossuth Rádióban.
2014. február 09., 20:212014. február 09., 20:21
Bánffy háromkötetes Erdélyi történet című műve az író származása és a trilógia tartalma miatt a szocializmus idején száműzetett. Az elmúlt évtizedekben azután újra megjelenhetett – világnyelveken is. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár javaslatára az esztendőt Bánffy-emlékévvé nyilvánították: Bánffy egy ideig ugyanis Magyarország külügyminisztere is volt.
Az emlékév nyitányaképpen az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nemzetközi konferenciának adott otthont. Bánffy Miklósról kevésbé ismert, hogy az ötvös művekhez is remekül értett, és zenét is szerzett.
Előkerült az a valcer, amelyet annak idején komponált, és a korabeli lapok szerint népszerű zeneműve volt – mutatott rá Szebeni Zsuzsa. Hozzátette: a gróf folyamatosan szeretett rejtőzködni, a nevével való játék is ennek a része, az erdélyi trilógiát például Kisbán Miklós néven jegyezte, a karikatúráit is álnéven írta alá.
Párhuzamos munkát folytatott az 1922-es genovai konferencián is, ahová külügyminiszterként utazott, de közben karikatúrákat rajzolt, mivel úgy vélte, jelentéktelen gazdasági kérdésekről volt szó. Már másfél évvel a rajzok elkészülte után ki is állították azokat Genovában. Bánffy Miklós a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa is volt 1912 és 1927 között. Modern gondolkodása abban is megmutatkozott, hogy többek között Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását is támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!