Matthias Rex, manu propria

A király száz tudósa

A Corvin Mátyás és kora címmel meghirdetett szakmai konferenciára 14 ország 120 tudósa, történésze és professzora érkezett a kincses városba, hogy négy napig tartó, negyven különböző témájú ülésszakokra tagolt szakmai fórumon adja elő nézeteit Hunyadi Mátyásról és az olasz bölcsőtől legtávolabb kialakult reneszánsz európai udvarról. Az uniós forrásokból finanszírozott, a Művelődési Minisztérium, a Román Akadémia, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Történeti Múzeum és a Patrimonium Transsylvanicum egyesület társszervezésében rendezett találkozó fővédnökségét Traian Băsescu román és Sólyom László magyar államfő vállalta, mindkét államelnök a példás együttműködést üdvözlő és Mátyást mint meghatározó történelmi személyiséget említő levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke szintén személyes hangú levélben köszöntötte a magyar király alakja köré szervezett eseményt, aki „Kolozsvár szülötteként a reneszánsz világképet és gondolkodást meghonosította Európa Alpoktól északra fekvő régióiban.”

Mátyás válla fölött

Míg a szakmai konferenciát jelentősége a közelmúlt hasonló tudományos eseményeinek élvonalába helyezi, a rendezvény azokhoz is szól, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak a letűnt korok tudományával. Az Erdélyi Történeti Múzeumban megnyílt, Matthias Corvinus. 1443–1458–2008 című kiállításon mintegy két tucat tárló biztonsági üvege mögött rendezték el a szervezők azokat az írásos dokumentumokat és tárgyi leleteket, amelyek rendkívül érdekes, fél évezredre visszatekintő időutazásra hívják a nézőt. A címében három dátumra – Mátyás születésére, trónra lépésére és a Reneszánsz Évre – támaszkodó tárlat nem föltétlenül tárgyi gazdagságával, de a kiállított emlékek értékével és azok személyesnek is mondható hangulatával teszi élménnyé a látogatást. A kiállításon 60, a nemzeti levéltárból és a múzeum törzsanyagából származó, Mátyás-korabeli eredeti okirat tekinthető meg, amelyeket színes keretbe foglalnak az Osztrák Nemzeti Könyvtár corvináinak fakszimiléi. Az okiratok némelyikét Hunyadi Mátyás saját kézjegyével hitelesítette. Így a Beszterce város előjogait tárgyaló, a kolozsmonostori jobbágyok letelepedését engedélyező vagy a dési sókereskedők vámoltatását megtiltó dokumentumok alján a Matthias Rex, manu propria feliratot és a király kézjegyét böngésző látogatónak olyan érzése támad, mintha csak az igazságos király válla fölött vetne egy pillantást az álírásra váró pergamenre. A kiállított tárgyi emlékek közül legérdekesebb Fadrusz János kolozsvári szobrának 1894-ben készített, hét másik szobortervet felülmúló, méretarányos viaszmakettje, amely három évvel később a Párizsi Világkiállítás egyik díszhelyét foglalta el. Az október 30-áig nyitva tartó tárlaton láthatók azok a kályhacsempék is, amelyet 2006-ban talált meg egy középkori kút mélyén Alexandru Diaconescu régész a Central áruház mögött folyó ásatáson: a zöld zománcos csempéken keresztet tartó oroszlánok vannak, egy kisebb címer pedig a magyar királyi jegyeket és a csőrében gyűrűt tartó hollót, a Hunyadiak jelképét mutatja. Szinte egészében elfoglalja az egyik tárlót az a robusztus pár csizma, amelyről a 19. század végéig hitték, hogy egykor a király viselte. Bár mára ez az álláspont megbukott, a lábbeli modellként szolgált Fadrusz számára a Mátyás-szobor megalkotásakor.

Mátyás, Matei, Matia

A szakmai konferencia és a történelmi kiállítás mindegyik román nyelvű anyaga Matiaként és nem a köztudatba ivódott Matei néven beszél a királyról. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Kolozsváron aláírásgyűjtés kezdődött a helytelen és félrefordított Matei változat kijavítása érdekében. A szakmai szempontokat érvényesíteni kívánó civil kezdeményezők szerint román és magyar történészek egybehangzóan állítják, hogy Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János nem Máténak (románul: Matei), hanem az 1443. február 24-én ünnepelt Mátyás apostolról Mátyásnak (románul: Matia) nevezték el gyermeküket.