
Maros megyében egyre többen látogatják a múzeumokat, így nem érvényesül az a tendencia, amely a kulturális minisztérium által nemrég közzétett adatokból derül ki.
2013. július 17., 15:222013. július 17., 15:22
2013. július 17., 17:402013. július 17., 17:40
Amint arról korábban beszámoltunk, a tárca dokumentumából az derült ki, hogy évről évre csökkent a múzeumlátogatók száma a 2007 és 2011 közötti időszakban. 2011-ben 9,5 millió ember kereste fel a romániai tárlatokat, 2,7 millióval kevesebb, mint négy évvel korábban. A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán azt mondta, 2008 óta jóval kevesebb a turista Maros megyében is, mint korábban, ez pedig meglátszik a múzeumok látogatottságán. A látogatók száma ennek ellenére azért nem csökkent, mert különböző kampányokkal, különleges kiállításokkal próbálják múzeumba csalogatni az embereket.
\"Elmondhatjuk, sikerrel, így a külföldi turistát pótolja a belföldi\" – magyarázta a múzeumigazgató. Tapasztalata szerint nem a hagyományos történelmi tárlatok vonzzák ma már a látogatókat, hanem az olyan különlegességeket bemutató kiállítások, mint amilyen a kávé történetét bemutató tárlat volt, vagy a jelenleg is látogatható Leonardo da Vinci munkásságáról szóló. A Maros Megyei Múzeum négy részlegén – a Kultúrpalotában, a várban található Régészeti és Történelmi Múzeumban, a Természetrajzi, valamint a Néprajzi Múzeumban – a 2010-es évben 52 877 belépőt vásároltak. Ez a szám 2011-re elérte az 55 ezret, és 2012-ben is akörül mozgott. A múzeumigazgató szerint ehhez még hozzáadódnak a Múzeumok éjszakáján és egyéb események során ingyenesen betérő látogatók. 2012-re így összesen 69 ezer látogatóval számolnak.
2013 első felében a Maros Megyei Múzeum bevétele már meghaladta a 70 ezer lejt, Soós Zoltán szerint pedig a legjobb hónapok most következnek: július és szeptember között jön a legtöbb külföldi turista a megyébe. Hozzátette, még mindig a Kultúrpalota a legnépszerűbb, a külföldi és belföldi turistáknak is az az első célpontja. „Az a célunk, hogy a Marosvásárhelyi Vár vonzerejét is a Kultúrpalota szintjére fejlesszük. A felújítás után, várhatóan jövő év augusztusában vehetjük át a várat, úgyhogy 2015-ben már komoly népszerűsítési kampányokat folytathatunk\" – mesélt a tervekről a múzeumigazgató.
Szász Cs. Emese
Várbeli tárlatok Vásárhelyen
Október 3-ig látogatható a Leonardo Da Vinci zseniális találmányai című kiállítás, amelyen megtekinthető a nagy itáliai lángész több híres találmányának rekonstrukciója, művészeti-anatómiai munkája, tükörszobája és legfontosabb képzőművészeti alkotásainak elemzése. Augusztus 10-ig látható Nagy Pál (1929–1979), az erdélyi modern magyar festészet úttörőjének korszakalkotó munkáit felvonultató kiállítás. A Kultúrpalota fennállásának századik évfordulója alkalmából nyílt Vida Árpád, a 19. És 20. Század fordulója legjelentősebb marosvásárhelyi festőművészének alkotásaiból tárlat. Az időszakos kiállításon a 31 évesen elhunyt Vida 51 munkája tekinthető meg. A múzeum hétköznaponként 9 és 16, hétvégeken 10-14 óra között fogadja az érdeklődőket. Az intézmény hétfőn zárva van.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!