A volt szocialista államok hatalmi struktúráinak oktatófilmjeiről is értekeznek a meghívottak a bukaresti konferencián. Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
2025. május 01., 21:402025. május 01., 21:40
A május 5. és 7. közt tartandó bukaresti konferenciára magyarországi szakemberek is érkeznek – közölte a Liszt Intézet Bukarest. Az esemény egy 2022-ben elkezdett workshop szellemében folytatódik, amely akkor létrehozott egy aktív, főleg Kelet-európai kutatókból álló hálózatot, akiknek érdeklődési köre a térség oktatófilmjeinek tanulmányozására terjedt ki.
az energiaforrások felhasználása és a környezetvédelem témájú oktatási filmek. Az idei konferenciára az Európán kívüli szocialista múltú országok – például Kína vagy Kuba – filmművészetére szakosodott résztvevőket is várnak.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) szervezi a nemzetközi konferenciát
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A konferenciát egy egynapos interdiszciplináris workshop követi, amelyen három közép- és kelet-európai ország (Csehország, Magyarország és Románia) hét történésze, filmológusa és filozófusa vesz részt, hogy megvitassák az audiovizuális források jelentőségét a szellemtörténeti kutatásban, és megvitassák a kortárs történetírói kutatásba való integrálásukhoz szükséges módszereket.
Május 5-én Strausz László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársa „A tudományos-technológiai retorika és az adatok alkalmazása a BM Stúdió alkotásaiban” címmel tart előadást, amelyben a tudományos terminológia és az objektivitás szerepét mutatja be a rendőrkadétoknak szóló oktatófilmekben. Május 6-án Polónyi M Eszter, az ausztriai Kunstuniversität Linz munkatársa „A test képalkotása az orvosi kutatás számára: Heim Pál kórházi filmjei a Magyar Nemzeti Filmarchívumban” címmel tart előadást, amelyben részben a magyar orvosi gyakorlatról készült archív felvételek, részben pedig a háború utáni magyar narratív filmek gyermekreprezentációi alapján mutatja be a kísérleti orvostudománnyal szembeni episztemikus ellenállást.
Strausz László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársa is érkezik a bukaresti konferenciára
Fotó: Strausz László/Facebook
A május 7-i workshopon részt vesz Strausz László László
valamint Takács Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE) „Életek és világok: történetiség és anyagszerűség a fotográfiai ábrázolásokban” című előadásában a fényképeken ábrázolt tárgyakkal és környezetekkel kapcsolatos reprezentativitás és történetiség kérdéséről beszél.
Strausz László filmelméletet tanít a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Kutatói tevékenysége a kortárs Kelet-európai screen media, kulturális emlékezet és a stíluspolitikák elemzése. Megjelent kötetének címe Hesitant Histories on the Romanian Screen, és kutatási területe az állami gyártású oktatói filmek a szocializmus idejében. Az Eastern European Screen Studies kiadvány társszerkesztője.
Polónyi M Eszter művészet-, tudomány- és médiatörténész is a konferencia meghívottja
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
2020-ban az Egyesült Államokból költözött vissza Európába, miután 2017-ben doktori diplomát szerzett művészettörténetből a Columbia Egyetemen, majd azt követően vendégtanárként tanított a brooklyni Pratt Institute-ban. 2020-tól több olyan szlovén kutatási projektben vett részt, egyeseknek vezetője is volt, amelyek a művészet és a technológia kapcsolatát kutatták. 15 éve aktívan kutat a Magyar Filmarchívumban, doktori disszertációját Balázs Béla munkásságából írta. A magyar filmtörténetről írt könyveit (Apertura, Metropolis, Prometheus Film) lefordították magyar és német nyelvre, és tanulmánya a oktatófilmről megjelenés alatt áll az Amsterdam University Press kiadónál, a Useful Cinema in State Socialism című esszékötetben (ed. Lucie Česálková, Christian Ferencz-Flatz, Ana Szel).
Takács Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének tanára és kutatói ösztöndíjas a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Takács Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének tanára és kutatói ösztöndíjas a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 2021–2024 között vendégtanár volt a kanadai Alberta Egyetem Wirth Institute for Austrian and Central-European Studies tanszékén.
Legfrissebb kötetei: Foucault's Critical Philosophy of History (Lexington Books, 2024) és A történelem igézete (Budapesti Metropolitan Egyetem, 2021).
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!