2013. február 07., 08:042013. február 07., 08:04
Katona József drámáját elsőként 180 éve, a történelmi Abaúj vármegye székhelyén, Kassán mutatták be 1833. február 15-én Udvarhelyi Miklós, Katona József barátja kezdeményezésére. Kolár Péter, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális szervezete, a Csemadok kassai választmányi elnöke az MTI-nek elmondta: az ősbemutató közelgő évfordulója kapcsán döntöttek úgy, hogy hagyományteremtő céllal megalapítják a kassai magyar kultúra és történelem napját, amelyet a hajdani ősbemutató napján, február 15-én tartanak meg.
„Évente, minden kassai magyar szervezet részvételével szeretnénk egy olyan ünnepséget tartani, amelyen az adott évben éppen aktuális, Kassával kapcsolatos irodalmi és történelmi évfordulóra emlékeznénk” – fejtette ki Kolár Péter. Hozzátette: az idén az ősbemutató lesz a kassai magyar kultúra és történelem napjának központi témája, a későbbiekben pedig egy e célból létrejövő szakbizottság dönt arról, hogy az adott évben mely városhoz kötődő esemény évfordulója adja a megemlékezés apropóját.
A kassai magyar kultúra és történelem napja alkalmából egy új kitüntetés létrehozását is tervbe vették, ezt a jövő évtől minden évben kiosztanák, és olyan személyek kaphatnák meg, akik különösen sokat tettek a kassai magyarságért. Szervezési okokból a kassai magyar kultúra és történelem napjához kötődő, első ünnepi megemlékezést először egy nappal korábban, február 14-én tartják az óvárosi önkormányzat dísztermében 17 órától.
Az ünnepséget Kováts Miklós kassai magyar történész a Bánk bán ősbemutatójáról szóló előadása nyitja meg, ehhez kapcsolódik Peter Himic, a Kassai Állami Színház igazgatójának visszaemlékezése, majd részletek hangzanak el a Bánk bánból a Thália Színház művészeinek előadásában. Az idén a kassai magyar kultúra és történelem napjához, illetve a Bánk bán ősbemutatójához kötődik a hagyományos kassai magyar bál is, amely február 16-án a Művészetek Házában lesz. „Ebben az évben jelmezbált tartunk, amellyel a bemutató időszakának, vagyis a 19. század első felének hangulatát próbáljuk megidézni” – tette hozzá Kolár Péter.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.