A Kolozsvári Magyar Opera művészeit is díjazták vasárnap este Bukarestben a romániai operák gáláján. A negyedízben tartott díjkiosztón a 2015-2016-os évad legjobb operaelőadásainak, rendezőinek, koreográfusainak, énekeseinek járó elismeréseket nyújtották át a bukaresti operában.
2016. december 19., 16:372016. december 19., 16:37
A gálán díszvendégként lépett fel a jelentős nemzetközi operaénekesi pályafutással rendelkező Nelly Miricioiu román szoprán és Roberto Alagna világhírű francia tenor.
Laskay Adrienne nyugalmazott karvezető a magyar opera társulatának tagjaként, Fülöp Máron bariton a kolozsvári román opera társulatának tagjaként kapott életműdíjat Bukarestben. Kiválóság díjjal ismerték el Kele Brigitta szoprán munkásságát, aki szintén a kincses városbeli magyar opera tagjaként érdemelte ki az elismerést. Kele Brigitta pályafutását az erdélyi intézményben kezdte, jelenleg főleg németországi operaházakban énekel, és novemberben debütált a New York-i Metropolitan operaházban a Franco Zeffirelli rendezte Bohémélet Musettájaként.
A legjobb karmesternek járó díjat a kolozsvári magyar és román operánál is vezénylő Horváth Józsefnek ítélte oda a zsűri, a művész munkásságát Andrei Şerban rendező méltatta a gálán. „A rendező és karmester viszonya gyakran hasonlítható kutya-macska barátsághoz. Rádöbbentem, mennyire fontos köztük az együttműködés, hiszen egyik sem tud létezni a másik nélkül. Az opera és a színház közösen alkot harmóniát” – fogalmazott a világhírű rendező.
A legjobb előadásnak járó díjat Karel Drgáč rendezése kapta: a iaşi-i operában állította színpadra Bizet Carmenjét. A legjobb gyerekelőadásnak járó díjat a Kolozsvári Magyar Opera Árgyélus királyfi című, Albu István által rendezett produkciója kapta, amelynek zenéjét Tóth Péter szerezte. „Milyen egy ma is érvényes zenei nyelv? Milyen egy ma is érvényes operai nyelv? Folytathatók-e Mozart, Verdi, Puccini hagyományai, vagy mindenáron valami újat és új módon kell elmondanunk? Létezik-e még tonalitás, van-e értelme a „C-dúrnak”, szabad-e „szép” zenét írni, vagy csak a csúnya az igaz, az alig-alig megfejthető a komoly művészet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sokasága merül fel, amikor az ember a 21. században operaírásra vállalkozik: az Árgyélus királyfi ezekre a kérdésekre határozott válaszokat ad: érvényes minden, amit az elmúlt 400 évben, Monteverdi Orfeója, az első opera keletkezése óta írtak. A zenei gondolkodásunk, a szépre, a harmóniára való igényünk ma is erős, sőt talán erősebb, mint valaha” – olvasható a díjnyertes előadásról az intézmény honlapján.
Az Árgyélus királyfi rendezőjét, Albu Istvánt egyébként nemrég nevezték ki a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház élére. Az előadásokat és művészeket a romániai operaházak jelölték a díjakra, a gálát a kulturális minisztérium, a bukaresti operaház és a főpolgármesteri hivatal szervezte.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!