
Fotó: aradcityguide.ro
Színházi előadásokat, tárlatokat, kulturális rendezvényeket tartanának a régi filmszínház épületében létrehozandó aradi kulturális központban, amely összefogná a térség magyarságát – mondta el a Krónikának Bognár Levente, a Maros-parti város alpolgármestere.
2018. január 10., 16:442018. január 10., 16:44
2018. január 10., 18:162018. január 10., 18:16
Magyar kulturális központ létrehozását tervezik Aradon, a közösségi tér a régi filmszínház jelenleg leromlott állapotú épületében, a város központjában található Bohus-palotában kapna helyet – mondta el a Krónika megkeresésére Bognár Levente, a város alpolgármestere.
Ehhez a műemlék épületben található moziteremben módosításokat kell eszközölni, belső munkálatokat kell elvégezni. Mindez most folyamatban van, reméljük, hogy a továbbiakban az erre vonatkozó megfelelő döntéseket is el tudjuk érni az önkormányzatban” – mondta Bognár Levente. Hozzátette, bíznak benne, hogy két év alatt talán megvalósítható a központ létrehozása, amely hiánypótló lenne.
mindezt szeretnénk a központ létrehozásával pótolni, ugyanakkor kulturális szempontból is összefogni a helyi magyarságot. Reméljük, megkapjuk ehhez a megfelelő önkormányzati támogatást” – ecsetelte az alpolgármester. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az aradi magyar kulturális események, színházi előadások természetesen a térség magyarságának is szólnak.
Bognár Levente kifejtette, természetesen most is szerveznek magyar kulturális rendezvényeket Aradon, de ezeket be kell mindig valahova könyörögni, úgyhogy nagyon jól fogna a kimondottan erre a célra rendbehozott tér.
A patinás épületben, amelyet Bohus-palota néven ismer a helyi magyarság, a város első modern filmszínháza működött, de a filmvállalat hagyta teljesen leromlani. „Aztán az önkormányzat hatáskörébe került, és most zajlik a rendbetétel: ki kell alakítani a teret úgy, hogy multifunkcionálissá váljon, hogy színházi előadásokat, tárlatokat, különféle rendezvényeket lehessen tartani benne, egyfajta közösségi térré válhasson a helyi és az Arad megyei magyarság számára.
– mondta az elöljáró. Úgy fogalmazott, bár a végleges döntések még nem születtek meg, bíznak benne, hogy a polgármester és az általa vezetett többség együttműködő lesz ebben a kérdésben.
„Amikor az Európa Kulturális Fővárosa 2021-es címért folyó versenyben a pályázatot beadtuk, akkor Arad kulturális stratégiájában ennek a központnak a létrehozása is szerepelt, ennek szellemében reméljük, hogy meg is valósul a központ létrehozása” – mondta el Bognár Levente.
Arad építészetében itt alkalmazták először a vasbeton födémeket, a földszint egyik részén nyílt meg a város első, külön erre a célra tervezett mozija, amely a kilencvenes évekig folyamatosan moziként működött.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!