Szilágyság magyar kulturális lehetőségei és hiányosságai – Vicsai Zsolt főszerkesztő, irodalomtanár a tapasztalatairól

Szilágyság

„Hepehupás, vén Szilágyban”. A Szilágyság székvárosában, Zilah központjában 2020-ban avatták fel Ady Endre egész alakos szobrát, Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotását

Fotó: Kiss Judit

A szilágysági magyar kulturális élet mozgásairól, lehetőségeiről és hiányosságairól, valamint az általa főszerkesztett, Hepehupa című kulturális lapról kérdeztük Vicsai Zsoltot. A Máramaros megyei Szamosardóról származó, 25 éve a szórványban dolgozó magyartanárt arról is faggattuk, miként alakul jelenleg a Szilágyság magyar fiataljainak a kultúra iránti igénye.

Kiss Judit

2025. március 02., 19:192025. március 02., 19:19

2025. március 05., 19:082025. március 05., 19:08

– Az Ady Endre verssorát („hepehupás, vén Szilágyban”) idéző Hepehupa című szilágysági magyar kulturális lapnak 2019 óta a főszerkesztője. Hogyan tapasztalja, mennyit és miben változtak ez idő alatt a nyomtatott folyóirat szerkesztési elvei? Hát az olvasóközönség szokásai?

‒ Nagyratörő álmokkal vágtam neki a szerkesztői teendőknek... Ezek a Hepehupa esetében nemcsak szerkesztési elveket jelentenek, hanem sokirányú kapcsolattartást, korrektori tevékenységet, sőt terjesztési feladatokat is, mindezt pedig úgy, hogy a tanári hivatás rögös útján is haladni kell. De vállaltam mindezt, mert szerettem volna, hogy a lap híre túljusson Szilágy megye határain. Úgy érzem, ennek érdekében megtettem a tőlem telhetőt, bemutattam, reklámoztam a Hepehupát Nagyváradon, Szatmárnémetiben többször is, de Kolozsváron, Temesváron is megfordultunk.

Merem remélni, hogy manapság már többen tudnak róla, mint hat évvel ezelőtt. Közben viszont összegyűlt bennem egy jó adag fásultság,

már korántsem akkora a lelkesedésem, mint korábban... Azt sem tartom kizártnak, hogy idéntől befejezem együttműködésem a kiadóval. Mivel évente háromszori megjelenésű lapról beszélünk, lenne még idő helyettem új embert találni.

De hogy válaszoljak a kérdésekre, a szerkesztési elvek hat év alatt nagyjából ugyanazok maradtak: a szűkös lehetőségekhez képest minél szélesebb irodalmi merítés, objektivitásra törekvés a múltidézésben, jó vizuális megjelenés, tematikai változatosság. Ehhez kellő segítséget kaptam Major Loránd grafikai szerkesztőtől, de az utóbbi két évben rovatszerkesztőnek felkért barátaimtól is, akik önkéntes alapon vettek részt az anyaggyűjtésben. Hadd említsem meg őket név szerint, mert jó volt velük együtt ötletelni: Fehér Imola, Gáspár Attila, Kabai Henrik, Pethő Loránd, Zsigmond Attila, ezúton is köszönöm szépen!

De hogy az olvasókról se feledkezzem meg: bízom benne, hogy a történelem iránt érdeklődők mellett olyan személyek is voltak köztük, akik nem mondtak le az igényesebb irodalmi tapasztalatokról egy olyan irodalmi periférián, mint Szilágy megye.

Szilágyság Galéria

A Hepehupa című folyóirat szilágysomlyói bemutatója 2023 októberében. Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi Kör elnöke, Kabai Henrik szerkesztő és Vicsai Zsolt főszerkesztő

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

– Hat év alatt sokat változott a nagyközönségnek az olvasáshoz való viszonya is, hiszen amint mondani szokás, a kép, a digitális világ egyre erősödő dominanciájának korát éljük. Az ön által főszerkesztett nyomtatott folyóirat miként viszonyult ehhez a jelenséghez?

‒ 2019 áprilisában létrehoztam egy Facebook-oldalt, ami Hepehupa folyóirat néven még üzemel. Általa is igyekeztem érzékeltetni az irányokat, melyek szerint identitásról, kultúráról gondolkodom. Úgy tűnik, hatékony eszköznek bizonyult ahhoz, hogy többen tudomást szerezzenek rólunk, sőt néhány irodalmár ‒ főleg az irodalmi nyilvánosságtól távol élők vagy néhány pályakezdő költő ‒ is látott fantáziát abban, hogy ezen a felületen mutatkozzon be. Sajnos az olvasókkal való közvetlen kapcsolattartás nem úgy alakult, ahogy elképzeltem.

Eleinte, 2019‒2020-ban szerveztem néhány író–olvasó találkozót, de ezek folytatásától később visszatartott a gyér érdeklődés réme

és nyilván az a körülmény is, hogy ezek a rendezvények elég sok felkészülést igényelnek, amire a tanári hivatás mellett nem mindig maradt annyi idő, amennyit szerettem volna.

A Szilágyság magyar kulturális mozgásai

– Ha kicsit perspektívából nézi, hogyan írná le, általában mi a jellemző a szűkebb és tágabb környezetében a magyar nyelvű kulturális életre?

‒ Nehéz kérdés, nem könnyű rá átfogó választ adni, de megpróbálom. Elsőként a megye több évtizedes kulturális szervezetei jutnak eszembe, a zilahi és a szilágysomlyói EMKE, a szilágycsehi Tövishát Társaság, a somlyói Báthory István Alapítvány, ezek tevékenysége látványosabb. A zilahi EMKE-nek például havonta van valamilyen tevékenysége: különböző szakkörök, tudományos és művészeti előadások, kiállításmegnyitók, könyvbemutatók; tagjai ugyanakkor lelkesen vesznek részt a megye magyarságát felvonultató Szilágysági Magyar Napokon.

A szilágycsehiek és a somlyóiak tevékenysége szintén rendszerességre törekszik, és ők is megszervezik minden évben saját városuk kulturális rendezvénysorozatát, a Tövishát Napokat, valamint a Báthory Napokat.

Rajtuk kívül megyeszerte még számos kulturális és egyházi szervezet működik, melyek kézműves és népdalköröket, tánc-, esetleg színjátszó csoportokat működtetnek, de tevékenységüket nem áll módomban átlátni. Ifjúsági területen nagyon felfutott az utóbbi időben a SzIT, a Szilágy Megyei Ifjúsági Tanács, bár ennek tevékenységei között a kulturálisak csak egyetlen részt képeznek. A szakkörök kapcsán jut eszembe, hogy az elmúlt években nagy divatja volt megyénkben a Varrd magad a viseleted! mozgalomnak.

A zilahi rendezvények között pedig említést érdemel az Erdélyi Múzeum-Egyesület fiókszervezete által évente szervezett Szilágyság-kutatás konferencia, valamint a Költészet tavasza nemzetközi költőtalálkozó, melyen magyar költők is részt vesznek.

Szilágyság Galéria

Vicsai Zsolt, a Hepehupa folyóirat főszerkesztője Nyáry Krisztián magyarországi irodalomtörténésszel 2023 áprilisában

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

– A történelmi Szilágyság szülöttje, a Máramaros megyei Szamosardóról származik. A szórványban magyartanárként dolgozik immár 25 éve, és húsz esztendeje a Szilágy megyei Varsolc iskolájában oktat. Miként látja, ez alatt a két évtized alatt hogyan és milyen irányba változott a szilágysági magyar gyerekeknek a magyar kultúrához fűződő viszonya?

‒ Inkább árnyalataiban változott a viszonyulás. A varsolci gyerekek többsége például ma is könnyűszerrel vesz részt dramaturgiai játékokban, élvez bármilyen csekély reflektorfényt.

Szilágyság Galéria

Zilah központjában látható a Wesselényi-szobor: két alakot ábrázol, a felszabadított jobbágyot és Wesselényi Miklóst

Fotó: Kiss Judit

Rendszeresen olvasni sajnos már kevesebben szoktak, húsz évvel ezelőtt odaadóbbak voltak. Érdeklődésük a világ digitális vonzereje miatt számtalan irányba elmozdul,

nekünk pedig egyre fontosabb feladatunk megtanítani őket tanulni, rászoktatni őket valahogy a rendszeresebb önművelésre, így az olvasásra is.

Szilágyság Galéria

Irodalom, vizualitás, (ott)honismeret. A Hepehupa folyóirat borítója, amely a lap indulásának 20. évfordulójára készült

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

– Hogyan látja magyartanárként, milyen a diákjainak egyáltalán az irodalomhoz való viszonya? Mi az, amit igényelnek, és miként lehet hozzájuk közelíteni a kortárs magyar irodalmat?

‒ Hogy milyen a viszonyuk? Hát amilyen egy átlagos gyereknek lehet. Regények olvasásakor inkább a sztorira figyelnek, a verseket pedig hajlamosak énekelve mondani. De a tehetségesebbek, kitartóbbak négy év alatt eljutnak bizonyos szemléletváltásig.

– Nemrég a diákjait a kolozsvári magyar színházba hozta el előadást nézni...

‒ Igen, A fösvényt néztük meg Moliére-től a szolnokiak előadásában, de korábban láttuk a Hegedűs a háztetőnt is az Eszik vagy isszák projekt keretében.

Szilágyság Galéria

Irodalmi kerekasztal-beszélgetés a Szilágyságban. Vicsai Zsolt, valamint Balázs F. Attila és Oláh András költők

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

– Színházi előadást nézni ezek szerint el kell utazni a környékről nagyobb városokba. Egyébként a környékükön általában mennyire és miként nyílik lehetőségük a magyar kultúra iránt nyitott fiataloknak és idősebbeknek is, hogy kulturális „termékeket” fogyasszanak?

‒ A magyar kultúra iránt nyitott emberek ‒ ez pontos megfogalmazás. Én úgy látom, hogy lehetőségek vannak ugyan, de ezek legtöbbször esetlegesek. Nagyon jellemző, hogy akkor történik valami, ha útba ejt minket egy-egy projekt vagy előadóművész, magyarán, ha mások gondolnak ránk. Hadd mondjak erre egy legutóbbi példát: a magyarországi Vándormozi a zilahi Scalába is elhozta a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet, ami hetek óta sikernek örvend, arról viszont még nem láttam híradást, hogy helyi szinten bárki is tervezné a Futni mentem vetítését. Nem is hiszem, hogy lesz belőle bármi, mert hiába lett a legnézettebb magyar film, ha közben már felkerült a Netflixre ‒ nézzék meg ott, akik kíváncsiak rá... Mondhatnék más példát is, de nem szeretném senki hiúságát érzékenyen érinteni, hisz

azt látom, hogy harmincöt év alatt sem tudtunk kinőni abból a szemléletből, hogy a kritikai észrevételeket ne tekintsük támadásnak. Számomra kulturális tekintetben és magyarul alig van néhány biztos pont Zilahon.

Van az évente egyszeri Költészet tavasza fesztivál és a Szilágyság-kutatás napja, vannak a havi rendszerességű EMKE-rendezvények, és kábé ennyi. Színházba, moziba a szomszédos városokba járok, ha tehetem.

Szilágyság Galéria

Vicsai Zsolt és tanítványai a Vidám Versek Versmondó Versenye Szilágy megyei szakaszán

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

A Szilágy megyei magyarság számokban
Szilágy megye (románul: Sălaj) Románia északnyugati részén helyezkedik el, északkeleti vidéke a Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah. A megye lakossága a népszámlálás adatai szerint 212 224 fő, ebből 40 554 személy – azaz 19,10 százalék – vallotta magát magyarnak. Zilah 52 359 lakosa közül 6108 személy vallotta magát magyarnak. Az interjúban említett Szilágy megyei települések demográfiai adatai itt következnek: Szilágysomlyón a 13 948 lakosból 2167 a magyar, Szilágycsehen a 6369 lakos közül 2920 személy vallotta magát magyarnak. Varsolcon a 2069 lakos közül 1334-en magyarok.

Szilágyság Galéria

Szilágyság és kultúra. A Hepehupa című folyóirat történelmet és irodalmat is kínál az olvasóknak

Fotó: Vicsai Zsolt gyűjteménye

korábban írtuk

Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban
Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban

A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője