Az erdélyi kérdés megoldását az ENSZ-től kérő Dobai Istvánra emlékeztek a Szilágyságban

A miniszterelnöki főtanácsadó szerint ezt példázza – az erdélyi kérdés megoldását egy ENSZ-hez címzett memorandumban sürgető és ezért bebörtönzött – Dobai István életútja, akit a nemzethűség, a felelősségvállalás és a szülőföld szeretete vezérelt, tájékoztat az MTI.

de a magyarságnak ki kell állnia az önigazgatás, a szuverenitás és a béke értékei mellett.

Hangsúlyozta: Dobai István és a román kommunista rezsim által hazaárulás vádjával perbe fogott többi – 102 elítélt, köztük 12 kivégzett – erdélyi '56-os hős áldozatvállalása nem volt hiábavaló, példamutatásukból és az anyaországi szabadságharc szellemi örökségéből táplálkozik az a nemzetszeretet és felelősségvállalás, amelyet Magyarország tanúsít 2010 óta a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élő nemzettársakkal szemben.

,,Az Európai Unióban fennen hangoztatják, hogy a demokratikus Európa fontos értéke az, ami a közösségeknek az önigazgatás, vagyis a közösségek azon lehetősége, hogy saját maguk döntsenek saját sorsukról. Ők úgy hívják: szubszidiaritás. Számunkra egyszerűen a jövő. Számunkra és az erdélyi magyarság tömbben élő közösségei számára azt a jövőt jelentheti, hogy a szülőföldjükön tudjanak élni, szülőföldjükön tudjanak boldogulni és gyarapodni" – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.

És valóban, hazaárulóként való megbélyegzése a mi szemünkben nem halálos vétség, hanem múlhatatlan érdem, hiszen nem tett egyebet, mint kiállt a román kommunista diktatúra ellen, és közösséget vállalt a magyar forradalommal és szabadságharcosokkal. Nem szorult rá az elnyomó hatalom utólagos felmentésére, hiszen igazságot szolgáltatott neki az utókor" – mondta az EMNT elnöke.

A megemlékezésen elhangzott: Dobai István a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte tanulmányait a jog- és közgazdaságtudományi karon, ahol tanársegédként tevékenykedett az 1948-as kommunista tanügyi reformig. Nemzetközi jogból doktorált 1948-ban, de utána munkásként dolgozott.

Emiatt 1957-ben bebörtönözték és életfogytig tartó börtönre ítélték. A Dobai-per másik nyolc – a memorandum előkészítésében, illetve terjesztésében szerepet vállaló – vádlottjára 6-tól 25 évig terjedő, illetve életfogytig tartó börtönbüntetést szabtak ki.

Dobai István az 1964-es általános amnesztiával szabadult ki, nyugdíjazásáig ,,szakképzetlen" könyvelőként dolgozott Kolozsváron. 1990-94 között az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Jogelméleti, nemzetiségi és egyházjogi tanulmányokat, könyveket jelentetett meg, a Magyar Tudományos Akadémia kültestületi tagja volt, 2014-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.