A Magasságok és mélységek című, Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről készült játékfilmet is vetítik a Cenk alatti városban
Fotó: Magasságok és mélységek
Friss magyar filmeket tekinthet meg a brassói közönség március 24. és 26. között – közölte a szervező Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest.
2023. március 16., 13:312023. március 16., 13:31
2023. március 16., 13:552023. március 16., 13:55
A Cenk alatti város magyar filmnapjait az Astra moziban tartják, mind a három napon 19 órától.
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen immár második alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat. A Brassói Magyar Filmnapok programjában szerepel az Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről szóló játékfilm, egy 70 éve letűnt téli olimpiai álom nyomában járó dokumentumfilm, egy életrajzi film a Brassóban született és világhírű fotográfusról, egy történelmi kémdráma és persze a kicsiknek is ajánlanak filmes élményt.
Szerepel a programban a Magasságok és mélységek című, Csoma Sándor rendezte játékfilm, amely Erőss Zsoltnak állít emléket. 2013 májusának végén egy ország figyeli aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt (Trill Zsolt) a társával együtt eltűnik a Himalájában. Bár mindenki más még reménykedik, felesége, Sterczer Hilda (az erdélyi Pál Emőke) élő adásában jelenti be, hogy felesleges az újabb mentőexpedíciók szervezése. A következő hetekben a média szisztematikusan próbálja megtörni a nő keménységét. Első egész estés filmjében Csoma Sándor, számos nemzetközi hírű kisfilm rendezője, a megtörtént eseményeket Erőss Zsolt felesége szemszögéből ábrázolja. A gyerekek A kuflik és az Akármi című rajzfilmet tekinthetik meg. Az alkotás Dániel András népszerű gyerekkönyv-sorozata alapján készült. A Párizs szeme - Brassaï című 2022-es dokumentumfilmet is láthatják a nézők.
Brassaï, akkor még Halász Gyula már gyerekként érdeklődött a művészetek iránt. Nyughatatlan ember volt, akit később részben éppen izgágasága vitt a huszadik század eleji művészvilág központjába, Párizsba, ahol le is telepedett. A filmben az eseményeket a rendező által elmondott narrációból ismerjük meg, közben pedig végig a Brassaïról készült portréfotókat és Brassaï életének a színtereit láthatja a közönség. Vetítik A játszma című, 2022-es thrillert is Fazakas Péter rendezésében. A tíz évvel ezelőtt, a 6. Bukaresti Magyar Filmhéten bemutatott A vizsga főszereplői visszatérnek: hiába telt el annyi idő, ők továbbra is veszélyes és ravasz emberek maradtak.
Kulka János az egyik főszereplője A játszma című, 2022-es trhrillernek
Fotó: A játszma/ Facebook
„1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje élete tökéletes: boldogan él feleségével amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém. Fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus emberéletbe kerülhet” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
A Radnai-havasokban fekvő Borsafüred az 1940-es második bécsi döntés következtében Magyarországhoz került.
Az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm is szerepel a Brassói Magyar Filmnapok kínálatában
Fotó: RMDSZ Nagybánya/ Facebook
Ekkor fogant meg a téli olimpia rendezésének gondolata, ám az 1947-es párizsi béke véget vetett a Magyar ötkarikás álmoknak. Killyéni András Olimpiai álom a Radnai-havasokban című, 2015-ben kiadott könyvében feldolgozta a történetet, amely aztán Szarka Nóra rendezésében az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm alapjául szolgált.
Magyarul kíván kellemes március 15-ét a magyar nemzeti ünnep alkalmából írt, amúgy román nyelvű üzenetében Allen Coliban, Brassó polgármestere.
Érkeznek az első információk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér induló járatairól: a légi közlekedésre fókuszáló Boardingpass.ro portál exkluzív értesülései szerint már idén júniustól hat országba indít járatokat a légikikötőből Dan Air társaság,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!