2007. július 31., 00:002007. július 31., 00:00
Bergman 1945-ben készítette első, Válság című filmjét. A szakma és a közönség elismerésére 1957-ig kellett várnia, amikor a cannes-i filmfesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazta A hetedik pecsét című filmjét. A középkor keresztes háborúit kísérő pestisjárvány idején zajló, expresszionizmusba hajló történetben egy hitét vesztett vándorló lovag végzetes sakkjátszmára hívja ki a Halált. A film elindította Bergmant a siker útján, életművének későbbi kritikusai olyan, a rendező gyermekkorából magával hozott elemekre mutattak rá a filmben, mint a rideg családi légkör, a vallás külső kényszere, a hit keresésének őrlő konfliktusa. Az 1960-as évektől mindmáig a filmtörténet remekeinek tartják a Trilógiaként emlegetett Bergman-filmeket: a Tükör által homályosan-t, az Úrvacsorát és a Csendet, amelyek az istenkeresés kudarcát, a felszínessé váló emberi kapcsolatok csődjét mutatják meg, a kor konzervatív közízlése szerint gyakran „botrányos” képekkel, rendezői megoldásokkal. A testi és lelki kínszenvedés vászonra azelőtt soha nem vitt nyers keresztmetszetét mutatják a Suttogások és sikolyok és a Rítus című filmek. A bergmani filmek rendkívül intenzív feszültségét csak fokozta, hogy a rendező nem alkalmazott kísérőzenét, a néma, sokáig futó képsorokon rendkívül közelről mutatott emberi arcok a pszichologizáló filmes „élveboncolás” mesterévé tették Bergmant. Az elhunyt rendező alkotásai kiemelkedő részét képezik az európai filmkultúrának, sokan őt tartják a film legnagyobb géniuszának. Alkotásai olyan színészek számára hoztak világhírt, mint Liv Ullmann, Max von Sydow, Bibi Andersson, Ingrid Thulin.
MTI
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.