2007. július 31., 00:002007. július 31., 00:00
Bergman 1945-ben készítette első, Válság című filmjét. A szakma és a közönség elismerésére 1957-ig kellett várnia, amikor a cannes-i filmfesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazta A hetedik pecsét című filmjét. A középkor keresztes háborúit kísérő pestisjárvány idején zajló, expresszionizmusba hajló történetben egy hitét vesztett vándorló lovag végzetes sakkjátszmára hívja ki a Halált. A film elindította Bergmant a siker útján, életművének későbbi kritikusai olyan, a rendező gyermekkorából magával hozott elemekre mutattak rá a filmben, mint a rideg családi légkör, a vallás külső kényszere, a hit keresésének őrlő konfliktusa. Az 1960-as évektől mindmáig a filmtörténet remekeinek tartják a Trilógiaként emlegetett Bergman-filmeket: a Tükör által homályosan-t, az Úrvacsorát és a Csendet, amelyek az istenkeresés kudarcát, a felszínessé váló emberi kapcsolatok csődjét mutatják meg, a kor konzervatív közízlése szerint gyakran „botrányos” képekkel, rendezői megoldásokkal. A testi és lelki kínszenvedés vászonra azelőtt soha nem vitt nyers keresztmetszetét mutatják a Suttogások és sikolyok és a Rítus című filmek. A bergmani filmek rendkívül intenzív feszültségét csak fokozta, hogy a rendező nem alkalmazott kísérőzenét, a néma, sokáig futó képsorokon rendkívül közelről mutatott emberi arcok a pszichologizáló filmes „élveboncolás” mesterévé tették Bergmant. Az elhunyt rendező alkotásai kiemelkedő részét képezik az európai filmkultúrának, sokan őt tartják a film legnagyobb géniuszának. Alkotásai olyan színészek számára hoztak világhírt, mint Liv Ullmann, Max von Sydow, Bibi Andersson, Ingrid Thulin.
MTI
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.