„A Léda Miroslav Krleža horvát író legprovokatívabb drámája, amellyel a szerző lezárta a Glembay-család történetét „kegyetlen, fekete humorral” bemutató drámasorozatát. Ez az előadása a legnagyobb kihívás számomra, ezért vállaltam el a rendezését” – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Robert Raponja, az Eszéki Színművészeti Akadémia dékánhelyettese, a darab rendezője.
2014. március 04., 17:542014. március 04., 17:54
Az országos bemutatóra szombat este 8 órakor kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója a sajtóeseményen elmondta: Robert Raponjának ez már a harmadik rendezése a kincses városban. A kolozsvári magyar színház több projektjével is a száz évvel ezelőtt, 1914-ben kitört első világháborúra emlékezik.
A Léda 1925-ben, a királyi Jugoszlávia idejében játszódik – Tompa szerint a történet „összefonódik a mi sorsunkkal, mert ugyanannak a monarchiának a részei voltunk”. Robert Raponja is úgy fogalmazott: Miroslav Krleža rendkívüli nosztalgiát érzett az Osztrák–Magyar Monarchia iránt. A horvát rendező ugyanakkor kifejtette: azért épp a Lédát ajánlotta a kolozsvári színháznak, mert nagyon jól megírt karakterek szerepelnek a darabban, a kolozsvári magyar társulat színészei pedig tökéletesen alkalmasak a darab előadására.
„A cselekvés valódi urai” – dicsérte őket Raponja. Hozzáfűzte a darab tükröt tart a társadalomnak, nem véletlen, hogy Krleža drámáit folyamatosan játsszák a horvátországi színházak. A Léda cselekménye a főszereplők szexuális aktusa után kezdődik, majd a darab során „ritmikusan követik egymást a félrelépések” – fogalmazott a rendező.
Bogdán Zsolt színművész, aki a darabban Aurel szerepét alakítja, elmondta: a szöveg első olvasásra egyszerű bulvárdarabnak tűnt, később aztán már félszavakból is megértették egymást a rendezővel. Sinkó Ferenc, az előadás koreográfusa ugyanakkor arról értekezett, hogy Raponja inkább „hangulatokat kért” és nem konkrét mozdulatokat. Hozzáfűzte: először dolgozik zenekarral, a kolozsvári Jazzybirds együttes élő zenéje „nagyot dob az előadáson”.
Robert Raponja ugyanakkor elmondta: ebben az évadban a kolozsvári magyar színház valamennyi produkcióját megnézte, ezért biztos az előadás kedvező fogadtatásában, ugyanis azt tapasztalta, hogy Kolozsváron értő közönség van.
A 2 óra 15 perces előadást a színház csak 15 éven felülieknek ajánlja. A Lédát Dudás Kálmán fordította magyarra, az előadás zenéjét Massimo Brajković szerezte, a díszleteket és a jelmezeket Carmencita Bojboiu tervezte. A főbb szerepekben Szűcs Ervin, Hatházi András, Györgyjakab Enikő és Bogdán Zsolt lép színre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!