„A Léda Miroslav Krleža horvát író legprovokatívabb drámája, amellyel a szerző lezárta a Glembay-család történetét „kegyetlen, fekete humorral” bemutató drámasorozatát. Ez az előadása a legnagyobb kihívás számomra, ezért vállaltam el a rendezését” – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Robert Raponja, az Eszéki Színművészeti Akadémia dékánhelyettese, a darab rendezője.
2014. március 04., 17:542014. március 04., 17:54
Az országos bemutatóra szombat este 8 órakor kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Tompa Gábor, a teátrum igazgatója a sajtóeseményen elmondta: Robert Raponjának ez már a harmadik rendezése a kincses városban. A kolozsvári magyar színház több projektjével is a száz évvel ezelőtt, 1914-ben kitört első világháborúra emlékezik.
A Léda 1925-ben, a királyi Jugoszlávia idejében játszódik – Tompa szerint a történet „összefonódik a mi sorsunkkal, mert ugyanannak a monarchiának a részei voltunk”. Robert Raponja is úgy fogalmazott: Miroslav Krleža rendkívüli nosztalgiát érzett az Osztrák–Magyar Monarchia iránt. A horvát rendező ugyanakkor kifejtette: azért épp a Lédát ajánlotta a kolozsvári színháznak, mert nagyon jól megírt karakterek szerepelnek a darabban, a kolozsvári magyar társulat színészei pedig tökéletesen alkalmasak a darab előadására.
„A cselekvés valódi urai” – dicsérte őket Raponja. Hozzáfűzte a darab tükröt tart a társadalomnak, nem véletlen, hogy Krleža drámáit folyamatosan játsszák a horvátországi színházak. A Léda cselekménye a főszereplők szexuális aktusa után kezdődik, majd a darab során „ritmikusan követik egymást a félrelépések” – fogalmazott a rendező.
Bogdán Zsolt színművész, aki a darabban Aurel szerepét alakítja, elmondta: a szöveg első olvasásra egyszerű bulvárdarabnak tűnt, később aztán már félszavakból is megértették egymást a rendezővel. Sinkó Ferenc, az előadás koreográfusa ugyanakkor arról értekezett, hogy Raponja inkább „hangulatokat kért” és nem konkrét mozdulatokat. Hozzáfűzte: először dolgozik zenekarral, a kolozsvári Jazzybirds együttes élő zenéje „nagyot dob az előadáson”.
Robert Raponja ugyanakkor elmondta: ebben az évadban a kolozsvári magyar színház valamennyi produkcióját megnézte, ezért biztos az előadás kedvező fogadtatásában, ugyanis azt tapasztalta, hogy Kolozsváron értő közönség van.
A 2 óra 15 perces előadást a színház csak 15 éven felülieknek ajánlja. A Lédát Dudás Kálmán fordította magyarra, az előadás zenéjét Massimo Brajković szerezte, a díszleteket és a jelmezeket Carmencita Bojboiu tervezte. A főbb szerepekben Szűcs Ervin, Hatházi András, Györgyjakab Enikő és Bogdán Zsolt lép színre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!