2011. augusztus 24., 06:262011. augusztus 24., 06:26
„Előgyakorlatként” Jancsó Miklós könyvét ajánlanám: a kolozsvári Stúdium Kiadónál 2010-ben megjelent, A kényelmetlen hős című kötetben csupa hétköznapi történet szerepel.
A szó legnemesebb értelmében: akár nagybetűvel is írhattam volna a hétköznapot – mint Nemecsek Ernő nevét. A hasonlat sem véletlen, hiszen a történetekben sok az esendő, csetlő-botló ember, akiből ha nem is köztéri talapzaton, de ismerősei emlékezetében álló hős válhat bármikor. Mint például Szalai úrból, aki vállalja, hogy szűkebb és tágabb környezete a vén hülyék közé skatulyázza be annak érdekében, hogy emberi méltóságához elengedhetetlen kis kószálásaira a bevásárlásokból lecsíphessen némi kis pénzmagot. A szerzőnek megvallja kisded játékát, aki – főfoglalkozású színész lévén – azonnal megérezte az elmondottak drámaiságát.
Jancsó Miklós írásainak éppen ez a mindig jelen lévő drámai mag adja meg a lendületet. Fölösleges azt firtatni, hogy mi volt előbb – a drámai feszültség megérzése vagy a színpad választása –, mert tyúk-tojás elsőbbségi versengés lenne csak a válasz. A lényeg, hogy a komoly hangvételű írásoknak csakúgy, mint a humoreszkeknek, a csattanóra épülő sűrítettség adja meg a zamatát-bukéját. Ezt emeli ki Egyed Emese is a kötet utószavában: „Mérimée, Mikszáth tanítványa? Az életről beszél. Történetekben beszél, és nem restell kommentárt fűzni a kitalált vagy átélt esetekhez. Megszerezte a kommentálás jogát. Kivívta, elérte a szólás ajándékát, és megbecsüli, mint rég várt szabadságot. Elmélkedését nem zárja némaságba, nem rejti (eléggé): a nyilvánosságot mint szabadságjogot éli meg, és él is vele!”
Szerep, életszerep-értelmezés volna Jancsó Miklós részéről a nagy nyilvánosság előtti ilyetén megmutatkozás?! Az írás?! Nem hiszem. Vagy ha mégis, akkor nagyon nagy alakítás. Olyan, mint egyik hősének, a primadonnának hősietlenül hősies küzdelme az öregedés ellen. Katartikus végkifejlettel. Mindannyiunknak, a legszürkébb embernek az életében is vannak katartikus pillanatok. Ezt felismerni és másoknak is megmutatni – önmagában katarzis. Írásaival Jancsó Miklós ezt éri el.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.