2011. augusztus 24., 06:262011. augusztus 24., 06:26
„Előgyakorlatként” Jancsó Miklós könyvét ajánlanám: a kolozsvári Stúdium Kiadónál 2010-ben megjelent, A kényelmetlen hős című kötetben csupa hétköznapi történet szerepel.
A szó legnemesebb értelmében: akár nagybetűvel is írhattam volna a hétköznapot – mint Nemecsek Ernő nevét. A hasonlat sem véletlen, hiszen a történetekben sok az esendő, csetlő-botló ember, akiből ha nem is köztéri talapzaton, de ismerősei emlékezetében álló hős válhat bármikor. Mint például Szalai úrból, aki vállalja, hogy szűkebb és tágabb környezete a vén hülyék közé skatulyázza be annak érdekében, hogy emberi méltóságához elengedhetetlen kis kószálásaira a bevásárlásokból lecsíphessen némi kis pénzmagot. A szerzőnek megvallja kisded játékát, aki – főfoglalkozású színész lévén – azonnal megérezte az elmondottak drámaiságát.
Jancsó Miklós írásainak éppen ez a mindig jelen lévő drámai mag adja meg a lendületet. Fölösleges azt firtatni, hogy mi volt előbb – a drámai feszültség megérzése vagy a színpad választása –, mert tyúk-tojás elsőbbségi versengés lenne csak a válasz. A lényeg, hogy a komoly hangvételű írásoknak csakúgy, mint a humoreszkeknek, a csattanóra épülő sűrítettség adja meg a zamatát-bukéját. Ezt emeli ki Egyed Emese is a kötet utószavában: „Mérimée, Mikszáth tanítványa? Az életről beszél. Történetekben beszél, és nem restell kommentárt fűzni a kitalált vagy átélt esetekhez. Megszerezte a kommentálás jogát. Kivívta, elérte a szólás ajándékát, és megbecsüli, mint rég várt szabadságot. Elmélkedését nem zárja némaságba, nem rejti (eléggé): a nyilvánosságot mint szabadságjogot éli meg, és él is vele!”
Szerep, életszerep-értelmezés volna Jancsó Miklós részéről a nagy nyilvánosság előtti ilyetén megmutatkozás?! Az írás?! Nem hiszem. Vagy ha mégis, akkor nagyon nagy alakítás. Olyan, mint egyik hősének, a primadonnának hősietlenül hősies küzdelme az öregedés ellen. Katartikus végkifejlettel. Mindannyiunknak, a legszürkébb embernek az életében is vannak katartikus pillanatok. Ezt felismerni és másoknak is megmutatni – önmagában katarzis. Írásaival Jancsó Miklós ezt éri el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok