2011. augusztus 24., 06:262011. augusztus 24., 06:26
„Előgyakorlatként” Jancsó Miklós könyvét ajánlanám: a kolozsvári Stúdium Kiadónál 2010-ben megjelent, A kényelmetlen hős című kötetben csupa hétköznapi történet szerepel.
A szó legnemesebb értelmében: akár nagybetűvel is írhattam volna a hétköznapot – mint Nemecsek Ernő nevét. A hasonlat sem véletlen, hiszen a történetekben sok az esendő, csetlő-botló ember, akiből ha nem is köztéri talapzaton, de ismerősei emlékezetében álló hős válhat bármikor. Mint például Szalai úrból, aki vállalja, hogy szűkebb és tágabb környezete a vén hülyék közé skatulyázza be annak érdekében, hogy emberi méltóságához elengedhetetlen kis kószálásaira a bevásárlásokból lecsíphessen némi kis pénzmagot. A szerzőnek megvallja kisded játékát, aki – főfoglalkozású színész lévén – azonnal megérezte az elmondottak drámaiságát.
Jancsó Miklós írásainak éppen ez a mindig jelen lévő drámai mag adja meg a lendületet. Fölösleges azt firtatni, hogy mi volt előbb – a drámai feszültség megérzése vagy a színpad választása –, mert tyúk-tojás elsőbbségi versengés lenne csak a válasz. A lényeg, hogy a komoly hangvételű írásoknak csakúgy, mint a humoreszkeknek, a csattanóra épülő sűrítettség adja meg a zamatát-bukéját. Ezt emeli ki Egyed Emese is a kötet utószavában: „Mérimée, Mikszáth tanítványa? Az életről beszél. Történetekben beszél, és nem restell kommentárt fűzni a kitalált vagy átélt esetekhez. Megszerezte a kommentálás jogát. Kivívta, elérte a szólás ajándékát, és megbecsüli, mint rég várt szabadságot. Elmélkedését nem zárja némaságba, nem rejti (eléggé): a nyilvánosságot mint szabadságjogot éli meg, és él is vele!”
Szerep, életszerep-értelmezés volna Jancsó Miklós részéről a nagy nyilvánosság előtti ilyetén megmutatkozás?! Az írás?! Nem hiszem. Vagy ha mégis, akkor nagyon nagy alakítás. Olyan, mint egyik hősének, a primadonnának hősietlenül hősies küzdelme az öregedés ellen. Katartikus végkifejlettel. Mindannyiunknak, a legszürkébb embernek az életében is vannak katartikus pillanatok. Ezt felismerni és másoknak is megmutatni – önmagában katarzis. Írásaival Jancsó Miklós ezt éri el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok