Székely János Dózsa György című műve alapján, monodráma formában adta elő Sebestyén Aba a Dózsa című előadást a Yorick Stúdióban
Fotó: Yorick Stúdió
A kortárs művészet előtérbe helyezését tartja egyik legfontosabb célkitűzésének Sebestyén Aba színművész, rendező, az immár 20 éves marosvásárhelyi Yorick Stúdió alapítója. A magyar kultúra napja alkalmából Kolozsváron Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal kitüntetett művészt pályájáról, szakmai hitvallásáról, valamint a Yorick Stúdió tevékenységéről kérdeztük.
2024. február 08., 09:042024. február 08., 09:04
A kortárs kultúra népszerűsítését, reflektorfénybe helyezését tartja egyik legfontosabb vállalásának Sebestyén Aba marosvásárhelyi színművész, rendező, akit értékteremtő színészi, rendezői, művészetoktatói és intézményszervezői tevékenységéért tüntettek ki az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjával. Az elismerést Kolozsváron adták át a magyar kultúra napja alkalmából, január 19-én.
Sebestyén Aba A tér című monodrámában, amely Kocsis Istvánnak a Bolyai János hitéről, küzdelméről és szerelmeiről szóló darabja alapján készült
Fotó: Yorick Stúdió
„A díj mindenképp hatalmas megtiszteltetés és fontos visszajelzés az eddigi munkámra nézve, ugyanakkor kötelez is, és további lendületet ad. Persze az ember nem a díjakért teszi a dolgát, de az elismerések erőt adnak, hitet abban, hogy amit csinálunk, arra odafigyelnek” – fogalmazott a Krónikának Sebestyén Aba.
Idén lesz 20 éve, hogy a színművész, rendező elindította a Yorick Stúdió kortárs színházi műhelyt, amelynek jogi hátterét képező Yorick Kulturális Egyesület 2004 júniusában alakult. „2005-ben volt az első bemutatónk, és hát az a lendület, az a hit valahogy a sok-sok nehézség ellenére is kitartott. Hálát adok a Jóistennek, minden alkotótársamnak és segítőmnek, mentoromnak, tanáraimnak, akik a kezdeti lépésekben segítettek. Itt mondok pár nevet: sokat segített Béres András, Kovács Levente, Balássi András, illetve a színház akkori aligazgatója, Kárp György is támogatott, pozitívan fogadta a kezdeményezést. Bármilyen kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, segítettek, hiszen meg kellett tanulnom, hogyan is lehet egy stúdiót menedzselni, művelni” – elevenítette fel Sebestyén Aba. Kifejtette, egy színházi műhely irányítása külön szakma, tulajdonképpen semmi köze a színészethez vagy a rendezéshez.
Lázadni veletek akartam. A Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciójának története a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik
Fotó: Yorick Stúdió
„Azelőtt nem csináltam ilyesmit.
A díjátadón elhangzott Kovács Levente rendezőnek, színészpedagógusnak, egyetemi tanárnak a laudációjában az is, hogy Sebestyén Aba az elmúlt évtizedek alatt a kortárs kultúrát, kortárs drámát helyezte tevékenysége középpontjába. Megkérdeztük a művésztől, hogy miért tartja ezt fontosnak. „Rendkívül érdekelt, hogy a mai generáció mit gondol a világról, hogy miként szemléli a közvetlen környezetünket egy kortárs drámaíró, hogy milyen aktuális társadalmi-szociális problémák foglalkoztatják. Székely Csaba drámaíró munkássága például nagyon lényegrelátó e tekintetben. Fontosnak tartom ugyanakkor úgy tükröt tartani a világnak, úgy beszélni a színház eszközei által a világról, hogy kultúraközi párbeszédet is teremtsünk ezáltal” – fejtette ki a színművész, rendező.
A Yorick Stúdió Eltűntek című előadása Elise Wilk kortárs erdélyi szász drámaíró darabjából készült
Fotó: Yorick Stúdió
Rámutatott, lassan 16 éve, hogy elindította a Kultúraközi párbeszéd a kortárs dráma tükrében című projektet: minden évben egy kortárs magyar és egy kortárs román szerző darabját vitték színre a Yorick Stúdióban, ezáltal elindítva a kultúraközi párbeszédet a szerzők, az előadások és a közönségek között. „Számomra színházcsinálóként fontos, hogy abból a környezetből induljak ki, ahol élek.
A kíváncsiság is hajtott, a tabutémák inspiráltak erősen” – fejtette ki Sebestyén Aba. Hangsúlyozta, ebben a tekintetben fontosak Székely Csaba drámái, az íróval hosszú ideje szoros szakmai barátság alakult ki, de szintén fontos Elise Wilk brassói szász drámaíró munkássága is – ők mindketten úgymond házi szerzői a Yorick Stúdiónak.
„Jelenleg egy új előadás létrehozásán dolgozunk Alaszka címmel, amelynek szövegét Elise Wilk írja. Egyébként az, hogy egy társulatnak házi szerzője van, aránylag ritka manapság, pedig vannak kortárs szerzők Erdélyben, akik ezt a fajta bizalmat megérdemelnék” – mutatott rá Sebestyén Aba. Arra is kitért, hogy novemberben mutatták be az ő rendezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Székely Csabának Az igazság gyertyái című darabját, amely a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket.
„Hálásak vagyunk a színház vezetőségének, hogy teret adtak az előadásnak. Egyébként a kultúraközi párbeszéden túl fontos számomra a múlt feldolgozása, mint témakör. Bódi Attila Lázadni veletek akartam című darabja, ahogyan Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című darabja is a kommunizmus egy időszakát és az utána következő éveket dolgozza fel. Elise Wilk Eltűntek című darabja egy nagyobb történelmi korszakot ölel fel, és arról beszél, ami Erdélyben, Romániában történt a szászokkal. Az ő történetük a mi történetünk is, egyben hatalmas felkiáltójel számunkra, hogy ne ez a sors várjon ránk, erdélyi magyarokra” – tette hozzá Sebestyén Aba.
Sebestyén Abának Kelemen Hunor RMDSZ-elnök adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat január 19-én Kolozsváron
Fotó: RMDSZ/Facebook
A díjazott arról is beszélt, hogy fontosnak tartja a kortárs költészet népszerűsítését is. Barátjával, alkotótársával, Cári Tibor zeneszerzővel 2018-ban létrehozták a Kór-Társak zenekart, erdélyi és magyarországi kortárs költők költeményeit zenésítették meg, azokat vitték színre koncertszínházi formában.
Amint Kovács Levente a laudációban fogalmazott, Sebestyén Abának „hamar kibontakoztak rendezői képességei is, és a vágya arra, hogy mindkét területen kifejezhesse belső lényének üzeneteit”. Elvégezte a színművész szakot, majd rendezői képesítést is szerzett. A Köpecről induló és Sepsiszentgyörgyön kibontakozó nyurga ifjú hamarosan ismertté és keresetté vált a „szakmában”. Pályájának első szakaszában az egyetemi vizsgaelőadásokban játszott szerepeivel hívta fel magára a figyelmet. A Művészeti Egyetemen kezdte pedagógusi pályáját is. Jelenleg: egyetemi docens, közben doktori diplomát szerzett a bukaresti Ion Luca Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Színészként a Szatmárnémeti Északi Színház, a Debreceni Csokonai színház, a Kolozsvári Magyar Opera, a Nagyváradi Állami Színház színpadjain vendégművészként játszott szerepei arattak sikert.
Azóta is színésze a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak és docense a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek, osztályvezető tanár a rendezőszakon. Gazdag rendezői pályafutása során jelentős elképzeléseit vitte sikerre. Gianina Cărbunariu 20/20, a marosvásárhelyi fekete március eseményeit feldolgozó darabja Londonban is sikert aratott. Elise Wilk Eltűntek című műve az erdélyi németség megrázó sorskérdésit, a menni vagy maradni dilemmáját, Székely Csaba Bányatrilógiája és más művei a román–magyar viszonyt, az elsorvadó falusi életformát dolgozza fel. A fent említett szerzők Sebestyén Aba igyekezetéből fakadó műveik színpadra juttatása révén a multikulturalitás értékteremtő modelljét teremtették meg.
Sebestyén Aba híre elterjedt a Kárpát-medencében a különböző fesztiválok és vendégszereplések révén, és így „elkerülhetetlenül” rendeznie kellett Magyarországon, a Felvidéken és a Délvidéken. „Példaadó és meghatározó egyénisége színházművészetünknek.
állandóan kutat-keres, hogy minél jobban segítsen elmélyíteni az önmagunkról és a világról szóló ismereteinket” – fogalmazott méltatásában Kovács Levente.
Kortárs Magyar Dráma-díjat hozott haza a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Budapestről.
Az alapításának 15. évfordulóját online ünneplő marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház megpróbál továbbmenni ugyanazon az úton, amelyen eddig haladt: izgalmas, társadalmunkat közvetlenül is érintő témákat feldolgozni – mondta el a Krónikának Sebestyén Aba színművész, társulatvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!