
Aki felnőttként élte meg a kilencvenes évek előtti idők napról napra fokozódó tiltásait, megszorításait, az egész nyomorúságát, az emlékszik arra az örömre, amikor a könyvüzletekben megjelent egy-egy új Kriterion-kiadvány.
2020. július 29., 17:512020. július 29., 17:51
Még az aránylag keveset olvasók is rögtön lecsaptak rá, gyerekeik-unokáik majdani érdeklődésére gondolva, de mindenekelőtt arra, hogy ez az új könyv is a mi győzelmünk egyik újabb fegyverténye.
Igen, bátran állítom, hogy ez a bizonyos győzelem nem holmi költői túlzás, nagyon könnyen ellenőrizhető.
A legtöbben nem is tudták pontosan kik és hol viaskodnak a mi akkori kultúránk talán legfontosabb végvárának, a Kriterion Könyvkiadónak az ostromlóival. És milyen nehézségek közepette sikerül folyamatosan győzniük, várkapitányuk, Domokos Géza kiadóigazgató vezetésével.
Kötelességemnek érzem itt, nevének első említésekor, bevallanom, hogy a kiadó vármetaforával történő említéséért Domokos Gézának tartozom utólagos köszönettel, mivel a képzettársítás tudatalattimból felszínre kerülése jórészt az ott lappangó Domokos-könyvnek köszönhető: Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000.)
A köteteket megelőző küzdelmekről valójában csak a kiadó bukaresti és kolozsvári szerkesztőségében dolgozók tudtak, s akikkel még beszélhetett, el is mondták Bartha Katalin Ágnesnek, aki gigászi munkával gyűjtötte össze H.Szabó Gyula, Kacsó Judit, Mocanu Szemlér Judit, Panait Róza, Szilágyi N. Sándor, Elena Diatcu, Gabriel Gafița, Steva Lepoiev, Franz Hodjak, Gundhardt Mária, Octavia Nedelcu, Bálint Lajos, Dávid Gyula, Egyed Péter, Mező Piroska és Szabó Zsolt vallomásait, visszaemlékezéseit, a szerkesztőségi hangulatot és mindenekelőtt Domokos Géza szerepének jelentőségét abban, hogy az indulástól (1969), a változásig, a kezdeti évek lazább, nyitásnak tűnő évei után az egyre komoruló és egyre több nehézséget jelentő nyolcvanas éveken át sikerült nemcsak talpon maradnia a kiadónak, de emelt fővel átmennie a változásba.
Legszívesebben mindenik interjúról külön írnék néhány sort, de egy könyvismertető terjedelme nem enged meg ilyen luxust, ezért röviden annyit mondanék, hogy úgy olvasható a könyv, mint egy izgalmas krimi, holott konkrét gyilkosságról szó sincs, csak a sorok közül előbukkanó szándékról, amivel szerették volna a kor szószólói ezt a csodaintézményt megsemmisíteni. Azt pedig a többet megéltek, de a fiatalabbak is tudják, hogy gyakran a szándék sokkal gyilkosabbnak bizonyul magánál a tettnél. Ám mindenik interjúból egyaránt árad, hogy a legismertebb mesterdetektíveknél is megfeszítettebb munkával Domokos Gézának és a kiadó munkatársainak, egymásba vetett hitük és bizalmuk segítségével sikerült elhárítaniuk az újra meg újra próbálkozó „megfojtásukat”. Azzal ajánlom a könyvet mindenki figyelmébe, hogy biztos vagyok, nem okoz majd csalódást, de maradandó élményeket annál inkább.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!