
Az írásos varrottas története, mintakincse több száz éves múltra tekint vissza Kalotaszegen
Fotó: Sara Meaker archívuma
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész. A kulturális örökség védelmében történő fellépést sürgető nyílt levél egyik megfogalmazója kezdeményezésük céljáról, a további lépésekről beszélt lapunknak.
2024. szeptember 26., 18:422024. szeptember 26., 18:42
2024. szeptember 26., 18:552024. szeptember 26., 18:55
Nyílt levelet fogalmazott meg a kalotaszegi írásos kulturális kisajátítása ellen a helyi közösség képviselőiből, valamint a régió tárgyi és szellemi örökségének kutatóiból és népszerűsítőiből álló csoport. A La blouse roumaine közösségi szervezet által szerdán este három nyelven – románul, magyarul és angolul – megosztott kérést azt követően fogalmazták meg, hogy
„Mi, a Kalotaszeg tárgyi és kulturális örökségének helyi képviselői, kutatói és népszerűsítői, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Punto Fa S.L., azaz a Mango fast fashion divatáruház új kollekciójának bizonyos darabjaihoz kisajátította és forrásmegjelölés nélkül használta fel a kalotaszegi írásos varrottasok mintáit” – olvasható a civil szervezet Facebook-oldalán, ahol már egy hete elindult az egyedi mintát megillető elismerést kérő, több ezer embert elérő kampány.
A közösségi oldalon megjelent, a divatcégnek is elküldött nyílt levelet Újvári Dorottya művészettörténész és Sara Meaker, a kalotaszegi kultúra és hagyományok független kutatója fogalmazta meg, aláírói között szerepel a Bokréta Kulturális Egyesület vezetője, illetve több tagja, antropológus, muzeológus, kutató, ügyvéd.
Koppintás. A La blouse roumaine kampányának illusztrációja
Fotó: La blouse roumaine/Mango, ThreadWritten Textiles
Újvári Dorottya az erdélyi tájegységben nagy felháborodást keltő esettel kapcsolatban leszögezte, olyan minta felhasználásakor, amely szorosan kötődik egy kulturális vagy etnikai csoporthoz, jelezni kell ennek eredetét. Rámutatott, attól függetlenül, hogy milyen darabon, tárgyon szerepel,
A levélben részletesen leírják, hogy a Mango által kisajátított minták a magyar népi varrottasok legismertebb és egyik legelterjedtebb típusába tartoznak, ez az úgynevezett írásos varrottas. Ennek története, mintakincse több száz éves, korai, a 19. század első feléből származó darabjai ma múzeumok gyűjteményeiben találhatóak többek között Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten. Mint írják,
„Lévén, hogy ezek nagyon egyedi megjelenésű motívumegyüttesek, amelyek főképp stilizált növényi ornamentikát használnak fel, a világ minden tájáról vannak kedvelői, sőt, készítői is ezeknek a kézimunkáknak. Így nem csak magyar nyelvű publikációk jelentek meg az írásos varrottasról, hanem angolul is gazdag szakirodalma van. Ezt minden bizonnyal a mintákat forrásmegjelölés nélkül lemásolók is ismerhették – hívják fel a figyelmet a régió kulturális képviselői.
Újvári Dorottya bízik benne, hogy nyílt levelük eléri célját
Fotó: Facebook/Dorottya Újvári
A művészettörténész – akinek Sara Meakerrel közösen írásos mintarajzokat bemutató kötete jelent meg – arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a külföldi cégek gyakran használnak olyan népi ihletettségű mintákat, amelyek a vásárlótól távoli régióból származnak. Viszont a Mango nagy méretű lefedettségét tekintve, valamint a La blouse roumaine korábbi kampányain felbuzdulva úgy érezték, itt az ideje, hogy a kalotaszegi közösség is fellépjen.
Örvendünk annak, ha a helyi értékeinkre külföldön is felfigyelnek, de csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak a régió mintakincsének felhasználását, ha a kalotaszegi közösséget is megnevezik mint a kulturális örökség létrehozóját” – hangsúlyozzák a levélben, kérve, hogy a hagyományos varrottasok, viseletek bármely elemének kereskedelmi célú felhasználására, módosítására csak a közösséggel való konzultáció után kerüljön sor, ugyanakkor a felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik.
A közösség képviselői továbbá kérik a romániai és külföldi politikai döntéshozókat, hogy lépjenek fel a kulturális örökség védelmében, kiállva a már létező törvények és irányelvek mellett.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!