Az írásos varrottas története, mintakincse több száz éves múltra tekint vissza Kalotaszegen
Fotó: Sara Meaker archívuma
A kulturális kisajátítás „bűneként” lehet tekinteni arra, hogy forrásmegjelölés nélkül használt fel kalotaszegi hímzésmintát a spanyol Mango divatmárka – állapította meg a Krónikának Újvári Dorottya művészettörténész. A kulturális örökség védelmében történő fellépést sürgető nyílt levél egyik megfogalmazója kezdeményezésük céljáról, a további lépésekről beszélt lapunknak.
2024. szeptember 26., 18:422024. szeptember 26., 18:42
2024. szeptember 26., 18:552024. szeptember 26., 18:55
Nyílt levelet fogalmazott meg a kalotaszegi írásos kulturális kisajátítása ellen a helyi közösség képviselőiből, valamint a régió tárgyi és szellemi örökségének kutatóiból és népszerűsítőiből álló csoport. A La blouse roumaine közösségi szervezet által szerdán este három nyelven – románul, magyarul és angolul – megosztott kérést azt követően fogalmazták meg, hogy
„Mi, a Kalotaszeg tárgyi és kulturális örökségének helyi képviselői, kutatói és népszerűsítői, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Punto Fa S.L., azaz a Mango fast fashion divatáruház új kollekciójának bizonyos darabjaihoz kisajátította és forrásmegjelölés nélkül használta fel a kalotaszegi írásos varrottasok mintáit” – olvasható a civil szervezet Facebook-oldalán, ahol már egy hete elindult az egyedi mintát megillető elismerést kérő, több ezer embert elérő kampány.
A közösségi oldalon megjelent, a divatcégnek is elküldött nyílt levelet Újvári Dorottya művészettörténész és Sara Meaker, a kalotaszegi kultúra és hagyományok független kutatója fogalmazta meg, aláírói között szerepel a Bokréta Kulturális Egyesület vezetője, illetve több tagja, antropológus, muzeológus, kutató, ügyvéd.
Koppintás. A La blouse roumaine kampányának illusztrációja
Fotó: La blouse roumaine/Mango, ThreadWritten Textiles
Újvári Dorottya az erdélyi tájegységben nagy felháborodást keltő esettel kapcsolatban leszögezte, olyan minta felhasználásakor, amely szorosan kötődik egy kulturális vagy etnikai csoporthoz, jelezni kell ennek eredetét. Rámutatott, attól függetlenül, hogy milyen darabon, tárgyon szerepel,
A levélben részletesen leírják, hogy a Mango által kisajátított minták a magyar népi varrottasok legismertebb és egyik legelterjedtebb típusába tartoznak, ez az úgynevezett írásos varrottas. Ennek története, mintakincse több száz éves, korai, a 19. század első feléből származó darabjai ma múzeumok gyűjteményeiben találhatóak többek között Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten. Mint írják,
„Lévén, hogy ezek nagyon egyedi megjelenésű motívumegyüttesek, amelyek főképp stilizált növényi ornamentikát használnak fel, a világ minden tájáról vannak kedvelői, sőt, készítői is ezeknek a kézimunkáknak. Így nem csak magyar nyelvű publikációk jelentek meg az írásos varrottasról, hanem angolul is gazdag szakirodalma van. Ezt minden bizonnyal a mintákat forrásmegjelölés nélkül lemásolók is ismerhették – hívják fel a figyelmet a régió kulturális képviselői.
Újvári Dorottya bízik benne, hogy nyílt levelük eléri célját
Fotó: Facebook/Dorottya Újvári
A művészettörténész – akinek Sara Meakerrel közösen írásos mintarajzokat bemutató kötete jelent meg – arról is beszélt lapunknak, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a külföldi cégek gyakran használnak olyan népi ihletettségű mintákat, amelyek a vásárlótól távoli régióból származnak. Viszont a Mango nagy méretű lefedettségét tekintve, valamint a La blouse roumaine korábbi kampányain felbuzdulva úgy érezték, itt az ideje, hogy a kalotaszegi közösség is fellépjen.
Örvendünk annak, ha a helyi értékeinkre külföldön is felfigyelnek, de csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak a régió mintakincsének felhasználását, ha a kalotaszegi közösséget is megnevezik mint a kulturális örökség létrehozóját” – hangsúlyozzák a levélben, kérve, hogy a hagyományos varrottasok, viseletek bármely elemének kereskedelmi célú felhasználására, módosítására csak a közösséggel való konzultáció után kerüljön sor, ugyanakkor a felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik.
A közösség képviselői továbbá kérik a romániai és külföldi politikai döntéshozókat, hogy lépjenek fel a kulturális örökség védelmében, kiállva a már létező törvények és irányelvek mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!