Hajdu Géza (balra) a Sütő-darabban
Határon túli és magyarországi színészek játszanak a Külhoni Magyar Nemzeti Színház előadásaiban, a társulat nemrég Sütő András Ádvent a Hargitán című darabjából készült produkcióval mutatkozott be a Patiumban.
2018. március 28., 16:062018. március 28., 16:06
2016-ban valósult meg Bocsárszky Attila kassai színész ötlete: egy közös, határokon átívelő, össznemzeti színház, amit Kassán be is jegyeztek Külhoni Magyar Nemzeti Színház néven, de állandó játszóhelyet Szerencsen találtak neki, Rákóczy Zsigmond egykori várában.
és ha Romániában is sikerülne nemzeti színházi státusra emelniük az új társulatot. Mint fogalmazott, elsődlegesnek tartja, hogy országhatároktól függetlenül minden magyar színházkedvelő számára élményt jelenthessenek, határozott üzenetet közvetíthessenek előadásaik. Ezzel magyarázta, hogy
Az előadások szerkezetének függvényében az állandó tagokon kívül vannak bedolgozó színészeik is, mint a Szatmár–Nagyvárad–Nagykároly-turnéra elhozott Sütő-darabban játszó nagyváradi Hajdu Géza és a debreceni Csíkos Sándor. Hajdu Gézától azt kérdeztük, hogy történt az ő megkeresése, válasza pedig a lehető legkézenfekvőbb volt: idősebb színészt kerestek az Ádvent a Hargitán-hoz, és mivel őt mostanában nem halmozza el a Szigligeti Színház szerepekkel, könnyű volt a próbák, majd pedig az előadások során az időegyeztetés. Nagyon örült a megkeresésnek, jólesett annyi idő után ismét Sütő sokatmondó művét játszania.
A budapesti Rubold Ödön rendezte az előadást, aki évekkel ezelőtt játszott a darabban, és nagyon megszerette. Bár eleinte tartottak attól, hogy vajon a mai közönség is annyira ráhangolódik-e a jelképek mögé rejtett, a megírás idején kvázi kimondhatatlan üzenetekre,
Egyik legemlékezetesebb sikerük a budapesti Nemzeti Színházban volt, de második hazai turnéjukon, az április közepére tervezett székelyföldi előadássorozaton feltehetőleg még ennél is katartikusabb hatást fog kiváltani az Ádvent a Hargitán.
Bár Hajdu Géza most csak ebben a darabban játszik, szívesen számolt be a társulat más előadásairól is, mint amilyen például
Sikerrel játsszák továbbá a magyarországi Megyeri Zoltán rendezésében Móricz Zsigmond Sári bíró, valamint a beregszászi színháztól átvett Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot. A karácsonyi-szilveszteri vidám kabarét Nevetni kell címen Bocsárszky Attila rendezte. Szintén kassai rendezője van, Pólos Árpád a diákok számára készült Pinocchio-előadásnak, a májusban bemutatásra kerülő Dan Goggin Apácák című musicaljét pedig Mikó István rendezi – csak női szereplőkkel.
Terveikkel kapcsolatban Hajdu Géza elmondta, hogy augusztustól átveszi a művészeti vezetést az egri Agria nyári fesztivál vezetője, Kelemen Csaba. Marad a négy előadást tartalmazó – három felnőtt és egy diákoknak szóló bérletstruktúra, illetve a pályázatok és szponzori megkeresések segítségével való anyagi boldogulásuk. Végül saját szakmai emberi örömeként említette, hogy az idei 30. kisvárdai várszínházi találkozóra díszvendégként hívták meg, mint az esemény doyenjét, hisz immár huszonnyolcadik alkalommal lesz jelen idén a színházi találkozón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!