
2009. május 20., 10:312009. május 20., 10:31
A népszerű sztori azonban mégiscsak folytatásért kiáltott – nem utolsósorban a bevételek miatt – ezért aztán a legújabb X-Men-moziban áthidaló megoldásként az előzményeket mutatják be, abból az időszakból, amikor a szervezett körülmények között tevékenykedő igazságosztók csoportja nem is létezett.
A történet főszerepét pedig a legnépszerűbb X-Manre, Rozsomákra osztották (aki az angol eredetiben Wolverine, a magyar képregényrajongók pedig az eredetinek megfelelően Rozsomákként ismerhették meg, ám a film fordítói rejtélyes okokból inkább Farkasnak keresztelték).
A kissé furcsára sikeredett „keresztelő” ellenére az X-Men kezdetek: Farkas minden tekintetben a korábbi filmek hangulatát idézi, miközben bemutatja a legismertebb X-Man életútját. A sztori valamikor a 19. század elején kezdődik, amikor a két főszereplő, Farkas és Kardfogú – akik a képregénnyel ellentétben itt testvérek – még gyermekként jelenik meg.
Ekkor fedezik föl magukban a különleges képességeket, és ekkor indul útjára az elpusztíthatatlan testvérpár, hogy az elkövetkező százötven év összes háborúját végigharcolja a csillagos-sávos lobogó alatt.
| X-Men Origins: Wolverine. Amerikai akciófilm, 109 perc, 2009. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Hugh Jackman, Lynn Collins, Dominic Monaghan, Liev Schreiber. Írta: David Benioff. Kép: Donald McAlpine. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az első tizenöt perc ettől igencsak mozgalmasra sikeredett, hiszen Farkas és Kardfogú az amerikai polgárháborútól Vietnamig minden harctéren ott van, ez pedig nem kevés csatajelenetet jelent.
A törés Vietnamban következik be, ahol a főhősöket beszervezik egy titkos kormányprogramba: más mutánsokkal együtt a Föld különböző pontjain kell az amerikai érdekekért harcolniuk.
A főszereplők között itt robban ki a végzetes konfliktus, Farkas ugyanis képes elnyomni magában a vadállatot, Kardfogú viszont egyenesen élvezi a mészárlásokat.
Farkas ezért ott is hagyja a csapatot, hogy évekre visszahúzódjon a kanadai rengetegbe, ahol szerelme oldalán favágóként él, mindaddig, amíg Kardfogú fel nem bukkan, hogy elpusztítsa őt.
A sztori meglehetősen sötét és lassan csörgedező, nincs meg benne az a pörgés, ami a korábbi X-Men-filmekben. De hát ez nem is csoda, hiszen itt – főleg a film első felében – még meglehetősen alacsony az egy négyzetméterre eső mutánsok aránya, így aztán nem követik egymást félpercenként a látványos vizuális trükkök.
Ennek ellenére azért az akció sem hiányzik, főleg azt követően, hogy Farkas belemegy: egy titkos katonai kísérlet részeként csontjait a frissen fölfedezett, földönkívüli eredetű fémmel, adamantiummal töltsék fel. Ennek nyomán ugyanis valóban sebezhetetlenné válik, ami igencsak jól jön, amikor kiderül, hogy azok, akikben mindvégig megbízott, becsapták, így aztán kezdődhet a leszámolás.
A filmet persze jórészt Hugh Jackman viszi a hátán, aki kitűnően hozza a morózus, kegyetlen, ám állati oldala ellen is mindvégig küzdő karaktert, de maga a sztori is képes majdnem két óra erejéig a vászon előtt tartani a nézőt, attól függetlenül, hogy X-Men-rajongó, vagy sem. A fanok viszont örvendezhetnek: a hírek szerint ugyanis a most mozikba került nyitó epizódnak is készül a folytatása.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.