Vannak olyan filmes alkotások, amelyek úgy tökéletesek, kerekek és egészek, ahogy vannak. Ilyen például a japán Mamoru Oshii 1995-ös remekműve, a Páncélba zárt szellem című rajzfilm, amely a nem túl távoli jövőben játszódva, igazi cyberpunk környezetbe ágyazva fogalmaz meg a poszt-posztmodern korban alapvető fontosságú egzisztenciális kérdéseket.
2017. április 22., 22:232017. április 22., 22:23
A Páncélba zárt szellem sajátos képi világával és hangulatával olyan mű, amelyhez egyszerűen fölösleges hozzányúlni, saját értékkel bíró, meghatározó jelentőségű alkotás – a Mátrix és a Westworld is sokat merített belőle –, amelyhez a folytatás is teljesen fölöslegesnek bizonyult.
Nem beszélve a most moziba került, hollywoodi filmes remake-ről. Nagy kérdés, mi indokolhatta a Rupert Sanders rendezte moziváltozatot, már azon kívül, hogy ő és csapata is ki akarta hasítani a maga hasznát egy kultuszfilmmé vált, bejáratott brandből. Csakhogy a filmes verzió nem több sokadrangú, alig élvezhető másolatnál, amelyből épp csak az alapmű lényegét hagyták ki.
Mamoru Oshii rajzfilmje ugyanis azt a kérdést boncolgatja, hol húzódik, és van-e egyáltalán határ emberi és mesterséges intelligencia között, amikor az emberek gépi implantátumok beépítésével javítják fel saját szerveiket, illetve gond nélkül képesek rá csatlakozni a számítógépes hálózatokra. A főszereplő a 9-es számú különleges egység tagja, Kuszanagi őrnagy, aki száz százalékban robot, bár külseje alapján ez nehezen mondható meg, nem csupán a titokzatos, Bábosként ismert hackert üldözi, hanem egyúttal arra is megpróbál választ keresni, ki is ő valójában, mennyire gépi és mennyire emberi. Mint ahogy a „főgonosz\" is, akiről kiderül, hogy valójában egy öntudatra ébredt számítógépes program.
Nos mindebből az amerikai filmes változatban gyakorlatilag semmi sem maradt meg. A Scarlett Johansson játszotta főhős a nevét is elvesztette – egyszerűen csak őrnagyként emlegetik, és tudjuk róla, hogy egy baleset nyomán kapott az emberi helyett robottestet, miután agyát átültették az új páncélba. Az őrnagynak itt egy Kuze nevű sorozatgyilkos nyomába kell erednie, aki – a számítógépes hálózatokat is felhasználva – sorra gyilkolja a legnagyobb robotikai cég kutatóit.
Miközben az eredeti mű a jövőt boncolgatja, és arra keresi a választ, hogy képes-e a mesterséges intelligencia az embertől függetlenül fejlődni, addig a filmes változat a múltba réved, és ezer műből ismert panelekből építkezve elcsépelt detektívfilmmé válik, amely nem több gyenge utánérzésnél, olyan, mintha Az emlékmás és a Robotzsaru házasítása nyomán készült volna. A filmet az sem menti meg, hogy egyes jeleneteket egy az egyben átmásoltak a rajzfilmből, sőt – ez csak még inkább rávilágít a két alkotás közötti szakadékra.
A főszereplő, Scarlett Johansson sem tesz hozzá sokat a filmhez, bár ebben vajmi kevés szerepet játszik, hogy a karaktert nem japán szereplő alakítja – mint ahogy azt egyesek „whitewashingot\" kiáltva felpanaszolták –, hiszen a karakter a rajzfilmben is egyértelműen európai vonásokat mutat.
Van persze japán szereplő is, bár az nem egészen egyértelmű, hogy a 9-es részleg vezetőjét játszó Takeshi Kitano miért kizárólag japánul beszél végig. Emellett összefércelt, kidolgozatlan, illetve elcsépelt és hiteltelen szituációk is bőven akadnak – így aztán a néző nehezen szabadul a gondolattól, hogy a hollywoodi alkotók nyereségvágyból egyszerűen meghekkelték az eredeti művet. Az eredmény pedig egy hideg páncél – mindenféle szellem nélkül.
Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell) – Amerikai sci-fi akció-thriller, 120 perc, 2017. Rendezte: Rupert Sanders. Szereplők: Scarlett Johansson, Pilou Asbaek, Takeshi Kitano, Michael Pitt, Juliette Binoche, Michael Wincott. Írta: Jamie Moss. Kép: Jess Hall.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok