Jó ideje divat a nyolcvanas évek világát megidéző retró, aminek Hollywood sem tudott ellenállni: ezúttal a korszak egyik ikonikus alakját, a Robotzsarut bikázták fel újra egy remake erejéig. José Padilha rendező és stábja meglepően jó munkát végzett, a klasszikus sztorit nem csupán leporolni sikerült, de aktualizálni is, így a retró szereplő kimondottan mai karakterként, mai problémákkal küzdve jelenik meg újra a filmvásznon.
2014. március 03., 16:522014. március 03., 16:52
Az 1987-es eredeti a reagani „konzervatív forradalom” és a túlburjánzó kapitalizmus kultúrája volt – igaz, azóta a kétszer is elnökké választott Ronald Reagan doktrínájának helyessége beigazolódott, hiszen általa sikerült megdönteni a kommunizmus rémuralmát Európában, és gatyába rázni az ország gazdaságát –, a mostani film pedig a terrorizmus, az amerikai világrendőr-szerep, ember és gép kapcsolata, valamint a kommunikációs eszközök és a magánélet teljes lekövethetőségének kérdéskörét járja körül.
Az eredeti sztorihoz hasonlóan ez a történet is a közeli jövőben játszódik, a főszereplő itt is egy detroiti rendőr, Alex Murphy, a robot rendfenntartók ugyanakkor már a mindennapi valóság részei azelőtt is, hogy Murphyt – miután egy bűnbanda merényletet követ el ellene – robotzsaruvá „építik át.”
A 87-es filmben még csupán hibás prototípusként megjelenő ED 209-es modell és az ember formájú kisebb robotok világszerte több válsághelyszínen vannak jelen az amerikai hadsereg képviseletében, többek között Teherán utcáin is ők tartják fenn a rendet – vagyis a film alkotói megelőlegezték, hogy Afganisztán és Irak hibáiból nem tanulva Washington a perzsa államot is lerohanja, ahol ugyanúgy nem tudja majd kezelni a helyzetet, mint a két másik ázsiai országban.
A gond csak az, hogy egy törvény miatt az Egyesült Államok területén a robotok nem vethetők be, ezért a gépek gyártásával foglalkozó Omnicorp vállalat egy befolyásos tévés újságíró segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvényt eltöröljék. Ehhez kell egy nagy dobás, az olyan gép, amely emberi érzelmeket is képes produkálni – innen már csak egy kis ugrás, hogy a kocsija robbanása után csupán néhány szövetcafatból álló Murphy Robotzsaruként éledjen újra.
A film egyik alapdilemmája morális síkon jelentkezik: mennyi joga van az orvostudománynak beavatkozni egy ember személyiségébe, korlátozhatja-e a szabad akaratát azon az alapon, hogy dollármilliókat ölt az élete megmentésébe? Ezt meglehetősen hosszasan boncolgatja a történet, ezért aki pörgős, vad akciójeleneteket vár, ne erre a filmre üljön be.
Szintén égetően aktuális kérdés, hogy azon eszközeink, amelyek megkönnyítik a mindennapi életünket, egyúttal nyitott könyvvé is teszik azt azok számára, akik képesek figyelemmel követni őket. A Robotzsaru például a mobiltelefonok és a térfigyelő kamerák hálózatára csatlakozva bárkit képes megtalálni – meglehetősen nyugtalanító jövőkép, már csak azért is, mert a jelek szerint ez nem is annyira a jövő, mint inkább a jelen zenéje, és még fém- és számítógép alkatrészekkel egybeépített szuperzsaru sem kell hozzá.
A modern Robotzsaru meglepő módon kiváló színészi teljesítményekkel is képes szolgálni, ami annak tudatában mégsem annyira meglepő, hogy meglehetősen nagy nevek vállalták el a szereplést benne. Samuel L. Jackson a manipulatív média élő megtestesülése a robottechnológia amerikai alkalmazása mellett kardoskodó tévés showman szerepében, Gary Oldman a Robotzsaru „atyját” játszó, az emberi személyiségbe való beavatkozás miatti erkölcsi dilemmával küzdő professzorként jelenik meg, míg Michael Keaton a főgonosz vállalattulajdonos szerepében alakít jót.
A modern Robotzsaru ugyan néha talán kissé túlságosan is szájbarágósan próbál állást foglalni a mai kor problémái kapcsán, ugyanakkor nem rossz film – mindenképpen több egy egyszerű lövöldözős-üldözős akciófilmnél.
Robotzsaru (Robocop. Amerikai sci-fi akció, 121 perc, 2014). Rendezte: José Padilha. Szereplők: Joel Kinnaman, Samuel L. Jackson, Gary Oldman, Abbie Cornish, Michael Keaton, Jay Baruchel. Írta: Michael Miner, Edward Neumeier, Nick Schenk, David Self, James Vanderbilt. Kép: Lula Carvalho. Zene: Pedro Bromfman.
Értékelés (1-10-es skálán): 7
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!