Jó ideje divat a nyolcvanas évek világát megidéző retró, aminek Hollywood sem tudott ellenállni: ezúttal a korszak egyik ikonikus alakját, a Robotzsarut bikázták fel újra egy remake erejéig. José Padilha rendező és stábja meglepően jó munkát végzett, a klasszikus sztorit nem csupán leporolni sikerült, de aktualizálni is, így a retró szereplő kimondottan mai karakterként, mai problémákkal küzdve jelenik meg újra a filmvásznon.
2014. március 03., 16:522014. március 03., 16:52
Az 1987-es eredeti a reagani „konzervatív forradalom” és a túlburjánzó kapitalizmus kultúrája volt – igaz, azóta a kétszer is elnökké választott Ronald Reagan doktrínájának helyessége beigazolódott, hiszen általa sikerült megdönteni a kommunizmus rémuralmát Európában, és gatyába rázni az ország gazdaságát –, a mostani film pedig a terrorizmus, az amerikai világrendőr-szerep, ember és gép kapcsolata, valamint a kommunikációs eszközök és a magánélet teljes lekövethetőségének kérdéskörét járja körül.
Az eredeti sztorihoz hasonlóan ez a történet is a közeli jövőben játszódik, a főszereplő itt is egy detroiti rendőr, Alex Murphy, a robot rendfenntartók ugyanakkor már a mindennapi valóság részei azelőtt is, hogy Murphyt – miután egy bűnbanda merényletet követ el ellene – robotzsaruvá „építik át.”
A 87-es filmben még csupán hibás prototípusként megjelenő ED 209-es modell és az ember formájú kisebb robotok világszerte több válsághelyszínen vannak jelen az amerikai hadsereg képviseletében, többek között Teherán utcáin is ők tartják fenn a rendet – vagyis a film alkotói megelőlegezték, hogy Afganisztán és Irak hibáiból nem tanulva Washington a perzsa államot is lerohanja, ahol ugyanúgy nem tudja majd kezelni a helyzetet, mint a két másik ázsiai országban.
A gond csak az, hogy egy törvény miatt az Egyesült Államok területén a robotok nem vethetők be, ezért a gépek gyártásával foglalkozó Omnicorp vállalat egy befolyásos tévés újságíró segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvényt eltöröljék. Ehhez kell egy nagy dobás, az olyan gép, amely emberi érzelmeket is képes produkálni – innen már csak egy kis ugrás, hogy a kocsija robbanása után csupán néhány szövetcafatból álló Murphy Robotzsaruként éledjen újra.
A film egyik alapdilemmája morális síkon jelentkezik: mennyi joga van az orvostudománynak beavatkozni egy ember személyiségébe, korlátozhatja-e a szabad akaratát azon az alapon, hogy dollármilliókat ölt az élete megmentésébe? Ezt meglehetősen hosszasan boncolgatja a történet, ezért aki pörgős, vad akciójeleneteket vár, ne erre a filmre üljön be.
Szintén égetően aktuális kérdés, hogy azon eszközeink, amelyek megkönnyítik a mindennapi életünket, egyúttal nyitott könyvvé is teszik azt azok számára, akik képesek figyelemmel követni őket. A Robotzsaru például a mobiltelefonok és a térfigyelő kamerák hálózatára csatlakozva bárkit képes megtalálni – meglehetősen nyugtalanító jövőkép, már csak azért is, mert a jelek szerint ez nem is annyira a jövő, mint inkább a jelen zenéje, és még fém- és számítógép alkatrészekkel egybeépített szuperzsaru sem kell hozzá.
A modern Robotzsaru meglepő módon kiváló színészi teljesítményekkel is képes szolgálni, ami annak tudatában mégsem annyira meglepő, hogy meglehetősen nagy nevek vállalták el a szereplést benne. Samuel L. Jackson a manipulatív média élő megtestesülése a robottechnológia amerikai alkalmazása mellett kardoskodó tévés showman szerepében, Gary Oldman a Robotzsaru „atyját” játszó, az emberi személyiségbe való beavatkozás miatti erkölcsi dilemmával küzdő professzorként jelenik meg, míg Michael Keaton a főgonosz vállalattulajdonos szerepében alakít jót.
A modern Robotzsaru ugyan néha talán kissé túlságosan is szájbarágósan próbál állást foglalni a mai kor problémái kapcsán, ugyanakkor nem rossz film – mindenképpen több egy egyszerű lövöldözős-üldözős akciófilmnél.
Robotzsaru (Robocop. Amerikai sci-fi akció, 121 perc, 2014). Rendezte: José Padilha. Szereplők: Joel Kinnaman, Samuel L. Jackson, Gary Oldman, Abbie Cornish, Michael Keaton, Jay Baruchel. Írta: Michael Miner, Edward Neumeier, Nick Schenk, David Self, James Vanderbilt. Kép: Lula Carvalho. Zene: Pedro Bromfman.
Értékelés (1-10-es skálán): 7
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!