Vallasek Júlia és Péterfy Sarolt a Fogoly utcai színpadon
Fotó: Kiss Gábor
Többkötetes kiadványt állít összeállítani nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből és naplóbejegyzéseiből Péterfy Sarolt magyarországi irodalomtörténész, az író, költő legfiatalabb unokája, aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt szombaton. Az eseményen Vallasek Júlia irodalomtörténész beszélgetett Péterfy Sarolttal Jékely Zoltán és édesapja, Áprily Lajos hagyatékáról.
2018. május 13., 12:482018. május 13., 12:48
2018. május 14., 11:072018. május 14., 11:07
„Kevés személyes élményem kötődik a nagytatámhoz, ezért különösen érdekelnek a levelezései és a naplója, bár igyekszem elsősorban irodalomtörténészként hozzáállni a témához" – mondta Péterfy Sarolt.
Mint Péterfy Sarolt mondta, az apa-fiú levelek ebben az esetben azért érdekesek, mivel mindketten költők voltak, így többnyire a megjelenő versekről, azok témáiról szólnak. Áprily apai tanácsokkal látta el Jékelyt, aki édesanyjának nosztalgikusabb és szeretetteljesebb hangvételű leveleket írt.
Péterfy Sarolt elmondása szerint Jékely leveleit nehéz időben meghatározni, ugyanis nem írt rájuk keltezést, ezzel ellentétben Áprily lejegyezte a pontos dátumokat, így az ő levelei alapján tudja beazonosítani a többit is. A beszélgetésen elhangzott,
„Éppen ezért ebben az álomnaplóban nincs sem sorrend, sem bármilyen összefüggés, ami szintén nem könnyíti meg a dolgomat” – ecsetelte Péterfy Sarolt. Hozzátette, a költő állandóan idézeteket, gondolatokat, mondattöredékeket jegyzetelt a zsebnaptárába vagy a noteszébe, de ha éppen ezek nem voltak kéznél, akkor színházi belépő vagy vonatjegy is megfelelt a célnak.
Fotó: Kiss Gábor
A költő alkotói stílusát erőteljesen jellemzi a túlzás, erre példaként unokája mosolyogva mesélte el Jékely egyik levélrészletét, amely szerint „már halálán volt", hiszen napszúrást kapott az olasz tengerparton. Hasonló szóhasználattal jegyzi ezt fel a naplójában is, ahol kiegészíti a szobalány részletes leírásával, aki betegsége során ápolta őt.
Jékely Zoltán Nagyenyeden született, így számára Erdély a gyermekkor misztikus világát jelképezte. Bár kevés időt töltött ezen a vidéken, mégis különös kötődéssel ragaszkodott hozzá. Leveleit számos esetben „Zsoli Kolozsvarensis" néven írta alá. Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, illetve a Termés című folyóiratot szerkesztette. Marosvásárhelyen megismerkedett Jancsó Adrienne előadóművésszel, aki nemsokára a felesége lett.
A költő szeretett horgászni, „horgászrelikviát" hozott létre, ami számára fontos és érdekes dolgokból tevődött össze: ilyen például egy szokatlan gyökérdarab, amelybe ő valamilyen nongifuratív szobrot képzelt bele. Mint a beszélgetésen elhangzott,
Ebben az időszakban tragikus fordulatot vett a magánélete, ugyanis a háborúban meghalt a sógora, amit hónapokon keresztül nem tudott megírni a családjának, hiszen a háború miatt a posta nem működött. Ennek ellenére többször is megírta ugyanazt a levelet, reménykedve, hogy eljut a címzetthez. Jelenleg még tart a hagyaték átfésülése, illetve a költő életpályájának rekonstruálása a levelezésekből és a naplófeljegyzésekből, ám a folyamat végén az irodalomtörténész többkötetes kiadványt szeretne összeállítani.
Görbe Helga
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!