
Amikor a tudatalatti én elemzése Európa-szerte divattá vált, a huszadik század elejének nagy nemzedéke is – Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy – felfedezi a gyermek- és serdülőkori emlékek szinte kimeríthetetlen ihletforrását.
2016. október 04., 19:082016. október 04., 19:08
Kosztolányi Dezső nemcsak felidézi fiatalabb önmagát, hanem megalkotja egyik legemblematikusabb szereplőjét, Esti Kornélt. Esti részben ellentéte a felnőtt alkotónak (legalább annyira, mint Babits Gólyakalifa című kisregényében Tábory Elemérnek az álombeli írnok), másrészt alteregója, mint Karinthy hajdani ifjonca, a Találkozás egy fiatalemberrel novellából, vagy Ady kisfiúalakja az Egy ismerős kisfiú című versből. Kosztolányi és Esti folyamatosan furcsa varázstükröt villant egymás arcába: egyszerre látszik, aki tartja, és akinek tartja a tisztánlátást elősegítő fényes felületet.
Esti Kornél történetét egy elbeszélésfüzérben bontja ki az író, amit majd betegsége elhatalmasodása idején az Esti Kornél éneke című verssel koronáz meg. Csáki Szabolcs fiatal debreceni színművész ennek a bonyolult megkettőződésnek a színrevitelére vállalkozott. A színész a debreceni Borostyán Produkciós Iroda által szervezett összeállítás társszerzővé avatta Némethy Norbertet, a Borostyán vezetőjét. Elmondásuk szerint tulajdonképpen különböző iskolák tanárainak, diákjainak a felkérésére vágtak bele a feladatba, a Partiumi Magyar Művelődési Céh meghívásának köszönhetően viszont a Zenés utazás...kalapban című előadás bemutatóját Nagyváradon tartották, a PKE dísztermében, majd Szatmárra, Nagykárolyba indultak, hogy visszatérve Váradra a „megrendelő” iskolákban adják elő.
Csáki Szabolcs, aki alapfokon magyar irodalom szakot végzett, úgy fogalmazott, iskolai-egyetemi Kosztolányi-élményei ellenére igazából a műsor készítése során látta meg az Esti-történetek igazi mélységét. Az előadás szerves részei a 20-as, 30-as évek közkedvelt sanzonjai, amelyek kiegészítik a kávéházat idéző díszletet. Csáki Szabolcs kiemelte az egyéni előadóest első tapasztalatának fontosságát, azt a revelációszerű érzést, mintha négyszemközt került volna a közönséggel. Egészen más kapcsolat alakul így ki, mint az eddigi, nagyszínpadi előadásai során – mondta a színész, aki újabb egyéni műsorokat is tervez. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy semmiképp sem törekedtek a szövegek erőltetett aktualizálására, ott sem, ahol pedig esetleg át lehetett volna helyezni az alaphelyzetet a mába.
Az előadás záróepizódja a híres villamosút története, ami dióhéjban nemcsak Kosztolányi, de minden ember életútjának az összefoglalása. November 3-án lesz 80 éve, hogy ötvenegy évesen, hosszú, súlyos szenvedés után halálba komorult a mindig vidám, bohém Esti Kornél felnőtt énje. Nem titkolta szenvedéseit, nem menekült konok hallgatással a halál elől, inkább próbálta megérteni az élet értelmét, és kimondani: „homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy”. (Halotti beszéd).
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!