Amikor a tudatalatti én elemzése Európa-szerte divattá vált, a huszadik század elejének nagy nemzedéke is – Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy – felfedezi a gyermek- és serdülőkori emlékek szinte kimeríthetetlen ihletforrását.
2016. október 04., 19:082016. október 04., 19:08
Kosztolányi Dezső nemcsak felidézi fiatalabb önmagát, hanem megalkotja egyik legemblematikusabb szereplőjét, Esti Kornélt. Esti részben ellentéte a felnőtt alkotónak (legalább annyira, mint Babits Gólyakalifa című kisregényében Tábory Elemérnek az álombeli írnok), másrészt alteregója, mint Karinthy hajdani ifjonca, a Találkozás egy fiatalemberrel novellából, vagy Ady kisfiúalakja az Egy ismerős kisfiú című versből. Kosztolányi és Esti folyamatosan furcsa varázstükröt villant egymás arcába: egyszerre látszik, aki tartja, és akinek tartja a tisztánlátást elősegítő fényes felületet.
Esti Kornél történetét egy elbeszélésfüzérben bontja ki az író, amit majd betegsége elhatalmasodása idején az Esti Kornél éneke című verssel koronáz meg. Csáki Szabolcs fiatal debreceni színművész ennek a bonyolult megkettőződésnek a színrevitelére vállalkozott. A színész a debreceni Borostyán Produkciós Iroda által szervezett összeállítás társszerzővé avatta Némethy Norbertet, a Borostyán vezetőjét. Elmondásuk szerint tulajdonképpen különböző iskolák tanárainak, diákjainak a felkérésére vágtak bele a feladatba, a Partiumi Magyar Művelődési Céh meghívásának köszönhetően viszont a Zenés utazás...kalapban című előadás bemutatóját Nagyváradon tartották, a PKE dísztermében, majd Szatmárra, Nagykárolyba indultak, hogy visszatérve Váradra a „megrendelő” iskolákban adják elő.
Csáki Szabolcs, aki alapfokon magyar irodalom szakot végzett, úgy fogalmazott, iskolai-egyetemi Kosztolányi-élményei ellenére igazából a műsor készítése során látta meg az Esti-történetek igazi mélységét. Az előadás szerves részei a 20-as, 30-as évek közkedvelt sanzonjai, amelyek kiegészítik a kávéházat idéző díszletet. Csáki Szabolcs kiemelte az egyéni előadóest első tapasztalatának fontosságát, azt a revelációszerű érzést, mintha négyszemközt került volna a közönséggel. Egészen más kapcsolat alakul így ki, mint az eddigi, nagyszínpadi előadásai során – mondta a színész, aki újabb egyéni műsorokat is tervez. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy semmiképp sem törekedtek a szövegek erőltetett aktualizálására, ott sem, ahol pedig esetleg át lehetett volna helyezni az alaphelyzetet a mába.
Az előadás záróepizódja a híres villamosút története, ami dióhéjban nemcsak Kosztolányi, de minden ember életútjának az összefoglalása. November 3-án lesz 80 éve, hogy ötvenegy évesen, hosszú, súlyos szenvedés után halálba komorult a mindig vidám, bohém Esti Kornél felnőtt énje. Nem titkolta szenvedéseit, nem menekült konok hallgatással a halál elől, inkább próbálta megérteni az élet értelmét, és kimondani: „homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy”. (Halotti beszéd).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!