Amikor a tudatalatti én elemzése Európa-szerte divattá vált, a huszadik század elejének nagy nemzedéke is – Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy – felfedezi a gyermek- és serdülőkori emlékek szinte kimeríthetetlen ihletforrását.
2016. október 04., 19:082016. október 04., 19:08
Kosztolányi Dezső nemcsak felidézi fiatalabb önmagát, hanem megalkotja egyik legemblematikusabb szereplőjét, Esti Kornélt. Esti részben ellentéte a felnőtt alkotónak (legalább annyira, mint Babits Gólyakalifa című kisregényében Tábory Elemérnek az álombeli írnok), másrészt alteregója, mint Karinthy hajdani ifjonca, a Találkozás egy fiatalemberrel novellából, vagy Ady kisfiúalakja az Egy ismerős kisfiú című versből. Kosztolányi és Esti folyamatosan furcsa varázstükröt villant egymás arcába: egyszerre látszik, aki tartja, és akinek tartja a tisztánlátást elősegítő fényes felületet.
Esti Kornél történetét egy elbeszélésfüzérben bontja ki az író, amit majd betegsége elhatalmasodása idején az Esti Kornél éneke című verssel koronáz meg. Csáki Szabolcs fiatal debreceni színművész ennek a bonyolult megkettőződésnek a színrevitelére vállalkozott. A színész a debreceni Borostyán Produkciós Iroda által szervezett összeállítás társszerzővé avatta Némethy Norbertet, a Borostyán vezetőjét. Elmondásuk szerint tulajdonképpen különböző iskolák tanárainak, diákjainak a felkérésére vágtak bele a feladatba, a Partiumi Magyar Művelődési Céh meghívásának köszönhetően viszont a Zenés utazás...kalapban című előadás bemutatóját Nagyváradon tartották, a PKE dísztermében, majd Szatmárra, Nagykárolyba indultak, hogy visszatérve Váradra a „megrendelő” iskolákban adják elő.
Csáki Szabolcs, aki alapfokon magyar irodalom szakot végzett, úgy fogalmazott, iskolai-egyetemi Kosztolányi-élményei ellenére igazából a műsor készítése során látta meg az Esti-történetek igazi mélységét. Az előadás szerves részei a 20-as, 30-as évek közkedvelt sanzonjai, amelyek kiegészítik a kávéházat idéző díszletet. Csáki Szabolcs kiemelte az egyéni előadóest első tapasztalatának fontosságát, azt a revelációszerű érzést, mintha négyszemközt került volna a közönséggel. Egészen más kapcsolat alakul így ki, mint az eddigi, nagyszínpadi előadásai során – mondta a színész, aki újabb egyéni műsorokat is tervez. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy semmiképp sem törekedtek a szövegek erőltetett aktualizálására, ott sem, ahol pedig esetleg át lehetett volna helyezni az alaphelyzetet a mába.
Az előadás záróepizódja a híres villamosút története, ami dióhéjban nemcsak Kosztolányi, de minden ember életútjának az összefoglalása. November 3-án lesz 80 éve, hogy ötvenegy évesen, hosszú, súlyos szenvedés után halálba komorult a mindig vidám, bohém Esti Kornél felnőtt énje. Nem titkolta szenvedéseit, nem menekült konok hallgatással a halál elől, inkább próbálta megérteni az élet értelmét, és kimondani: „homlokán feltündökölt a jegy, / hogy milliók közt az egyetlenegy”. (Halotti beszéd).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!