
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj kitüntetettjei: Egri István, Borsodi L. László, Szenkovics Enikő és Pataki Adorján
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat, amelyet csütörtökön, a magyar kultúra napján adtak át Kolozsváron.
2026. január 22., 21:332026. január 22., 21:33
2026. január 22., 21:582026. január 22., 21:58
Az RMDSZ 14. alkalommal ítélte oda a kitüntetéseket, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában. Sánta Csaba szobrászművész Pirkadat című alkotását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át a díjazottaknak a Vallásszabadság Házában megtartott díjátadó gálán.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője ünnepi beszédében a magyar kultúra egységét hangsúlyozta. „Semmilyen politikai környezet, semmilyen országhatár nem képes éket verni a magyar kultúra egységébe, hisz
– fogalmazott. Hozzátette, hogy ebben az egységben az erdélyiség is jelen van, és az erdélyi magyar kortárs kultúra évről évre ontja magából az újabb és újabb kiválóságokat.
Balázs Imre József költő, irodalomtörténész Kölcsey Himnuszára megzenésített versként utalt, amely szerinte jelenlétet, jelenlevőséget áraszt magából. A kultúra annak a képzelőerőnek a kivetülése, megtestesülése, amely a múlt, a jelen és a jövő alternatív lehetőségeit is hordozza – mutatott rá. „A kultúrának valamiképpen a teljesebb énünkké kell válnia, ahhoz az énünkhöz kell kapcsolódnia, akik még lehetnénk, azon a személyiségen kívül is, akik már vagyunk” – fogalmazott.
Az előadóművészet kategóriában díjazott Pataki Adorján magánénekes, tenor 1981-ben született Dicsőszentmártonban, a kolozsvári zeneakadémián tanult. 2005 óta a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, rendszeresen együttműködik romániai zenekarokkal, külföldi turnékon vesz részt. 2011 óta a Magyar Állami Operaház állandó vendége.
Az operaénekest méltató Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója azt mondta:
„Színpadi jelenléte nem csupán technikai tudásból fakad, hanem abból a ritka képességből, hogy a hangon keresztül lelket közvetít” – fogalmazott.
Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár 1976-ban született Csíkszeredában. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, szülővárosában, a Márton Áron Főgimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanít. Tizennyolc kötete van, legutóbbi verseskötete, a Nélkülem is rendezi 2025-ben jelent meg.
A költőt méltató Papp Attila Zsolt szerint Borsodi L. László az a költő, aki úgy érzi, tartozik azoknak, akik nélkül nem válhatott volna azzá, akivé lett. Nemcsak költőként írja be magát egy tradícióba, hanem irodalomtudósként is. Kiváló költő és irodalomtörténész, inspiráló tanárember, de jó ember is.
– mondta.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ ítéli oda
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Egri István képzőművész 1963-ban született Kolozsváron. Szülővárosa művészeti egyetemén, majd a budapesti Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakán tanult, üvegrestaurátori képesítést szerzett. Több mint negyven romániai templomban végzett ólomüveg-restaurálási munkát. Egyéni ólomüvegmunkái több mint harminc templomban, közintézményben és magánépületben találhatók meg.
A díjazottat méltató Nagy Emőke a család üvegművészet iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. Közölte, Egri István „kanyargós úton jutott el az üvegművészetig”. 1995-ben alapította meg festettüvegműhelyét, azóta Kolozsváron él és alkot. Művészetét az organikus szemlélet hatja át: munkáiban a természet formanyelve, a fény és az anyag kölcsönhatása jelenik meg.
– fogalmazott.
Szenkovics Enikő műfordító 1974-ben született Kolozsváron. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon végzett. 2025 januárjától a Szépirodalmi Figyelő folyóirat műfordításrovatának szerkesztője. Tizenegy műfordításkötete jelent meg, a legutóbbi a Doina Ruşti, A malom kísértete című 2024-ben jelent meg.
A díjazottat méltató Király Zoltán költő úgy fogalmazott, hogy
A díjátadó gálát Dimény Áron színművész Bajor Andor műveiből készült előadása és a Concordia vonósnégyes műsora tette ünnepélyessé.

Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!