Fotó: Wikipédia
Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmossal az új kötetről, a Kőrösi Csoma Sándor szellemisége iránti érdeklődéséről, a csodának a fikciós írói világban és a mindennapokban betöltött szerepéről beszélgettünk.
2021. november 20., 17:112021. november 20., 17:11
– Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot legújabb prózakötete. Mint az ismertetőben szerepel, a nyelvtudós „életének, utazásának fehér foltjait próbálta kitölteni a mese eszközeivel”. Nemrég a Székely Könyvtár sorozatban az utóbbi évek-évtizedek Csoma-kutatását összegző könyve jelent meg. Ezek szerint nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége. Meg tudná fogalmazni, hogy miért?
– Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve. Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.
Örülök, hogy említette a Székely Könyvtár sorozatban két évvel ezelőtt megjelent Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című tanulmánykötetet. Több ezer oldal idevágó anyagot olvastam el az előválogatásnál. Nagy segítségemre voltak ebben a Kovásznán Gazda József irányította Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által kiadott több száz oldalas évkönyvek – ismételten köszönet értük –, melyek mindegyike sok új értékes adatot, adalékot tartalmaz számos kiváló bel- és külföldi szerzőtől az újabb Csoma-kutatásokkal kapcsolatban. Ez volt a szerkesztőként összeállított „tudományos” Csoma-könyvem, ahogy nemrég valaki nevezte.
A könyv alcíme: Rendhagyó legendárium, egyfajta legendák lazán összefüggő sorában próbálom elmondani azt, amiről keveset vagy semmit sem tudunk. Csoma nagy keleti útjáról igen hézagosak az ismereteink, a nagy nyelvész önmagáról, az általa átéltekről nem beszélt, nem ezt tartotta fontosnak. Ezeket a hézagokat próbáltam kitölteni a fantázia (és némi humor) segítségével. Egyfajta mitizálásról van szó, a magát szerényen mindig háttérbe szorító Csoma személye erre igen alkalmas.
A most megjelent legendárium több darabját is felolvastam már 2018 februárjában Kolozsváron a Bulgakov Kávéházban a Magyar Széppróza Napján, és abban az évben ezek az írások különböző lapokban is megjelentek, míg a tanulmánykötet ötlete csak a következő év elején jutott eszembe, s csak 2019 végére készültem el vele. Azért tartom fontosnak ezt megjegyezni, mert kérdeztek már rá, hogy használtam-e a most megjelent könyvemben az előző, általam szerkesztett Csoma-tanulmánykötet információit. Aki olvassa, láthatja, nincs kapcsolat a két könyv között. Csak egyszer próbáltam felhasználni valamit a tanulmánykötetből, akkor sem ment, elakadtam, végül ki kellett hagyjam.
Fotó: kötetborító
– A csoda, a mese motívuma és gondolatköre, a valóságtól való elemelkedés erőteljesen uralja korábbi fikciós írásainak „tereit”, sőt, több novelláskötete címében is megjelenik: Az értelmetlen csoda, Csodák ideje, Az ördög megint Csíkban stb. A Kőrösi Csomáról szóló új kötet címéből sem hiányzik. Miként irányíthatja a csoda egy fikciós, író által teremtett világ alakulását? A csoda a Kőrösiről szóló történeteinek is egyfajta „rendezőelve”?
– A fikció, a mese nem holmi öncélú elrugaszkodás a valóságtól, hanem a lényeg megragadásának különleges módja. A mesék nem hazudnak. Sokszor tisztábban van jelen bennük az emberi létezés esszenciája, mint akárhány szőrszálhasogató – a valóságot gyakran mégis elferdítő, tendenciózusan beállító – realista műben.
A csodák ott vannak körülöttünk és bennünk, csak ki kell lépni a komfortzónánkból, csak le kell venni szemellenzőinket. A csoda nem irányít, nem rendezőelv, csak ott van mindenhol mindenben, ahogy a só teszi ízletesebbé az ennivalót, pedig nem is látszik az ételben. Magát csapja be, aki nem figyel erre, akinek minden étel sótlan.
A legendáriumot alkotó tizennyolc történetben igyekeztem követni Csoma Sándor keleti útvonalát, így például Egyiptomba is elkalauzolom az olvasót – keleti vándorlása első részében furcsa vargabetűt iktatva be, Csoma tényleg megfordult Egyiptomban. De az útvonalon kívül minden más a fantázia szüleménye. Néha eljátszom a gondolattal, ha Csoma Sándor feltámadna, és elolvasná ezt a könyvet, megtörténhet, hogy kijelentené: bár nem minden részlet egyezik a valósággal, de a lényeget tekintve pont ilyen problémákkal, dilemmákkal szembesült az útján, s a dolgokhoz való hozzáállása is egészen olyan, mint a könyvemben.
– Korábban megjelent novelláira összetéveszthetetlen mesélő hang jellemző. Sok történetében a székelység közelmúltjának történelme bűbájos, csavaros ötletekben bővelkedő képzeletvilággal fonódik össze. Jellemző-e, és miként ez az Öntől már megszokott humoros, kesernyés, néhol abszurd hangvétel az új kötetben található írásokra?
– Úgy gondolom, igen. Írásaimban nem törekszem kifejezetten humorra, de nem is kerülöm. Ha írásaim egyik-másik része mosolyra készteti az olvasót, hát Istenem, az életben is adódnak mulatságos részek, de senki nem állítja, hogy vígjáték volna az egész. Inkább a meghökkentő, abszurd helyzetek érdekelnek, ezekre mindig érdemes figyelni, ilyenkor gyakran lényeges dolgok mutatkoznak.
Mesélni jó, a mese az egyik legősibb műfaj, minden próza előképe. Akkor működik igazán, ha olyan, mint egy folyó, az olvasó pedig élvezi, hagyja vitetni magát a történet sodra által. Nemcsak az elmesélt történet számít. Legalább annyira fontos, hogyan mondják el, a mesélő hogyan viszonyul az általa kreált világhoz. A stílussal érdekes dolgokat lehet közvetíteni.
Visszatérve a most megjelent Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteihez, meg kell említenem, hogy külalakra is igen tetszetős könyv jött ki a nyomdából, a tartalomhoz találó metszettel a borítón, szép iniciálékkal kezdődő és visszafogott árnyékrajzokkal végződő fejezetekkel, ami a Corvina kiadó munkatársainak hozzáértését, igényességét dicséri, jó volt velük együttműködni. A szép könyv valóságos műtárgy lehet, így karácsony közeledtével ajándéknak is megfelelő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!