Az értelmezhető, Szerb Antalnak írt dedikáció
Fotó: Litera.hu
Nemcsak a mű fontos, hanem a kontextus is – vallja Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, aki Radnóti Miklós dedikációit, levelezését kutatta, így „egy másik Radnótit" fedezett fel. Következtetéseit erdélyi körútja első állomásaként Kolozsváron ismertette.
2018. január 31., 18:052018. január 31., 18:05
2018. január 31., 18:102018. január 31., 18:10
Puzzle-darabokként rakhatták össze Radnóti Miklós életpályáját azok, akik részt vettek kedden este Bíró-Balogh Tamás szegedi irodalomtörténész kolozsvári előadásán.
Bíró-Balogh a közönséget is bevonva mutatta meg, mily sok adalékinformációt lehet megtudni egy költőről könyvdedikációi, levelezése alapján.
Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész
Fotó: Sk-szeged.hu
Radnóti esetében ezek az információk felértékelődtek, hiszen a hagyatékot a vészterhes időkben bombatalálattól tartva a költő és felesége, Gyarmati Fanni budapesti lakásukból biztos helyre, egy pincébe menekítette, melyet aztán többször elöntött a Duna, így a fontos kéziratok, könyvek megsemmisültek, ma már csak a „maradékból” következtethetünk arra, milyen is volt valójában a költő – mesélte a főleg bölcsészhallgatókból álló közönségnek Bíró-Balogh Tamás.
Ezek révén Radnóti „személyessé vált" számára, így tudományosan is elkezdett foglalkozni a témával, mesélte. Arra a kérdésre, hogy miért foglalkozik a dedikációkkal, azt válaszolta, amit az őt megkereső és ugyanezt kérdező Gyarmati Fanninak: ezek fontos irodalomtörténeti dokumentumok, melyekből számos adalékinformáció révén az akkori irodalmi élet egész „hálózatára" derülhet fény.
Az első begyűjtött, Fanninak írt dedikáció
Fotó: Litera.hu
Radnóti pontosan keltezte dedikációit és óvatosan, körültekintően fogalmazott, így megtudhatjuk, hogy 1929 és 1944 között mikor kikkel találkozott, hogyan bővült az irodalmi kapcsolati hálója, mikor került kapcsolatba Weöres Sándorral vagy Szerb Antallal. De arra is következtetni lehet, ha elhidegült egy-egy barátjától, hiszen abban a korban nagy barátságok szűntek meg például amiatt, mert egyik fél antiszemita lett.
A levélgyűjteményt az irodalomtörténész „őszinte dokumentumcsokornak" nevezte, hiszen míg a naplókba utólag bele lehetett nyúlni – Gyarmati Fanni meg is tette – a már elküldött leveleken nem lehetett módosítani. A költő mintegy ötven levelet váltott jó barátjával, a kolozsvári születésű Buday Györggyel, aki Újhold című kötetét is illusztrálta, ezekben számos belső poén is olvasható.
A kutatás erkölcsi vetületét faggató kérdésre Bíró-Balogh kifejtette: „irodalomtörténészként nem kérünk számon morális kérdéseket”.
majd pár dedikációt is megmutatott a közönségnek, akik maguk élvezhették költő híresen szép kézírását. Míg az ezekben szereplő finom utalások zömét sikerült megfejteni, a Szerb Antalnak írt ajánlásnak több értelmezése is van, és maga sem tudja, melyiket vélje helyesnek, árulta el Bíró-Balogh Tamás.
A Radnóti-estek plakátja
Fotó: Litera.hu
A szegedi irodalomtörténész szerdán Marosvásárhelyen, csütörtökön Székelyudvarhelyen, míg pénteken este Sepsiszentgyörgyön tart előadást.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!