
Ruben Östlund rendező szerint a filmkultúra most éli történetének legfontosabb időszakát
Fotó: Videófelvétel
Ruben Östlund kétszeres Arany Pálma-díjas svéd rendezőt kérte fel a májusi cannes-i filmfesztivál a nemzetközi zsűri elnökének.
2023. február 28., 12:112023. február 28., 12:11
2023. március 01., 20:222023. március 01., 20:22
Östlund éppen 50 évvel néhai honfitársa, Ingrid Bergman színésznő után tölti majd be a zsűrielnök szerepét Cannes-ban – írta a deadline.com hollywoodi hírportálra hivatkozva kedden az MTI.
Östlund hat játékfilmje közül ötnek Cannes-ban volt a világpremierje. 2017-ben A négyzet című, művészvilágba helyezett társadalmi szatírájáért,
Utóbbi filmje az idei Oscar-díjra is esélyes a legjobb eredeti forgatókönyv és rendezés kategóriában.
Ruben Östlund A szomorúság háromszöge című, a szupergazdag elitet kritizáló szatírája az idei Oscar-díjra is esélyes a legjobb eredeti forgatókönyv és rendezés kategóriában
Fotó: Képernyőmentés
Östlund, aki Göteborgban tanult filmművészetet, 2004-ben rendezte első nagyjátékfilmjét, a Gitarrmongot című drámát. 2010-ben a legjobb rövidfilmnek járó berlini Arany Medvét is elnyerte a Händelse vid bank című, bankrablásról szóló filmjéért. A cannes-i fesztivál szervezői közleményükben kifejtették:
„Francis Ford Coppola és Emir Kusturica után Ruben Östlund a harmadik kétszeres Arany Pálma-díjas filmes, aki a cannes-i zsűri elnöke lett, ugyanakkor ő az első, aki közvetlenül egy Cannes-ban díjazott filmje után vállalta ezt a szerepet” – írták.
„Egy jó film kollektív élményt nyújt, gondolkodásra serkent, és arra késztet, hogy megvitassuk a látottakat – nézzük hát együtt!”. A 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 16. és 27. között rendezik meg.

A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.

A francia riviéra filmszemléje minden résztvevő számára mást jelent.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
szóljon hozzá!