
Fotó: Biró István
2010. október 29., 09:042010. október 29., 09:04
Ekkor a kolozsvári színház vállalta, hogy színre viszi a nyertes pályaművet. A pályázaton Tolnai Ottó Könyökkanyar és Márton László A nagyratörő című drámája megosztott első helyezést ért el, a színház pedig Márton László művét mutatta be.
A költőt Egyed Péter filozófus mutatta be a kolozsvári közönségnek. Mint mondta: 1980-ban írt először kritikát Tolnai-kötetről, ekkor jelent meg a költő Világpor című verseskönyve. „Azt tapasztaltam, hogy semmilyen általam addig ismert költői kánon nem segít Tolnai Ottó verseinek megértésében. Talán Tandori Dezső az, aki ennyire sajátos stílussal jelentkezett.
Megragad bizonyos szavakat, alakzatokat, és ezeket nemcsak használja, de folyamatos élményként építi be a költészetébe. Ilyen általa használt alakzat például a tiszavirág, a selyemgubó, a csicsóka, de a flamingó és a karfiol is” – fejtette ki Egyed Péter. A szerző azt is elmesélte, hogyan kapott ajándékba egy jerikói rózsát, amely motívum A kisinyovi rózsa című művében jelenik meg. „Mechanikusan kiszakítottam a lírámból minden a magyar költészetre jellemző dolgot, és kísérletként betettem másokat. Például a karfiolt. Aztán megnéztem a Tolnai-lexikonban, hogy mit ír a karfiolnál, és azt olvastam, hogy torz virág. Ez nagyon megtetszett nekem” – elemezte költői módszerét Tolnai. „Magam állítom elő hozott anyagból a költészetemet” – tette hozzá.
Egyed Péter emlékeztetett, hogy Tolnai 1969–74 között főszerkesztője volt az újvidéki Új Symposion című folyóiratnak, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. Ekkor bírósági eljárás is folyt ellene. „Nagyon érdekes az a kép az egyik Tolnai-versben, hogy a külső körülmények hogyan változtatják emberkocsonyává, kistálkocsonyává az embert” – utalt Egyed Péter Tolnai „ordasgyűrűben didergek/ordasgyűrűben kistálkocsonya” soraira.
„A politika teszi az embert didergő, vacogó kocsonyává, ha a politikai életben valami történt, minket, írókat is sodort magával. Valahogy túléltük” – mondta Tolnai, aki a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke volt Jugoszlávia szétesése és az írószövetség megszűnése előtt.
Az est végén Tolnai Ottó nagy sikerrel olvasta fel A kisinyovi rózsa című két könyvből és tizenegy részből álló poémáját. A kolozsvári színház következő költői estjének vendége egyébként Kovács András Ferenc lesz a jövő hónapban.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.